közönség.hu

Krimiparódia elgurult üvegszemmel, egy láb alatt lévő hullával és egy lilára vert fenékkel. Táblás ház a „kelenföldi pampákon” (by Karinthy Márton). A Karinthy Színház Szajré című előadásán jártunk.

Hogyan is kezdődhetne másképp egy több szempontból is vérbő komédia, mint hogy egy gyásztól megtört férj épp a feleségétől búcsúzik annak koporsója mellett a temetés napjának delén? Hogyan is folytatódhatna másképp mint, hogy kisvártatva feltűnjön a színen az elhunyt volt ápolónője, hogy néhány mondat elhangzása után, máris egyértelművé tegye: szívesen betöltené az űrt a fájdalomtól még kóválygó férfi életében, melyet a három napja elhunyt feleség hagyott maga után? Ha mindehhez még hozzátesszük, hogy a napisajtó egy szörnyű bankrablás részleteiről tudósítva még tovább borzolja a gyásztól sújtott Mr. Mcleavy idegeit, akkor már sejthető, hogy csak idő kérdése, hogy ezek a szálak összefussanak, majd sok-sok bonyodalom és két óra önfeledt szórakozás után minden a helyére kerüljön és a jó végre elnyerje méltó büntetését.

Dunai Tamás Mr. McLeavy szerepében (Fotó: nird, Forrás: Karinthy Színház)

Halálian mulatságos bohózatként hirdeti az előadást a színlapon az alcím s valóban: a produkció azt adja amit ígér. Böhm György könnyed és az angol humort jó arányérzékkel „magyarító” rendezése sehol sem engedi lankadni a figyelmet, a történet komikus fősodra mellett apró gegekkel és az abszurdba hajló megoldásokkal felváltva operál.

Némiképp megkönnyíti a rendező dolgát, hogy az amúgy tragikus sorsú szerző, Joe Orton Szajré című műve minden logikai bukfence ellenére is kitűnő darab, amit Forgách András a rá jellemző igényességgel fordított le még a kétezres évek elején.

Dobó Kata, mint Fay nővér. (Fotó: nird, Forrás: Karinthy Szinház)

Dunai Tamás Mr McLeavy-je maga a tisztesség és a naivitás szobra, bár meg kell hagyni, hogy az autentikus skót nemzeti viseletében (igen, szoknyában) talán mégsem túl szoborszerű jelenség. A gyönyörű Dobó Kata által megformált, a szavaiban buzgó katolikus, tündéri Fay nővér tettei finoman szólva sincsenek összhangban a Szűz Mária kolostor etikettjével, viselkedése valahol a femme fatal és egy szakmáját szerető kurtizán mezsgyéjén billeg. Egy biztos: mindenkit levesz … a lábáról.

Hajdú Steve Truscott felügyelője és az a kanárisárga zokni (Fotó: nird)

Hajdú Steve Truscott felügyelője külsőségeiben maga a túladagolás. Scherlock-i kalap, Maigret-t sejtető pipa, Poiro-t idéző kiszólások és mindehhez olyan kanárisárga zokni, hogy az már-már fütyül. A tökéletes külső azonban meglehetősen tökéletlen jellemet takar, melyet Hajdú Steve parádésan formál meg. Minden mozdulata, minden gesztusa humorforrás, igazi élmény a játéka.

Van még két ifjúnk, akik kulcsszereplői az előadásnak. Egyikük Mr McLeavy Hal nevű fia (Sütő András), akiről korántsem állítható, hogy az apjára ütött. A kuplerájok és a görbe utak híve ő, mely rajongásában méltó társa barátja, a temetkezési vállalat alkalmazottja, Dennis (Vincze Márton) a komisz és sármos alvilági figura. Bűnözői karrierjük kiteljesedését nagy mértékben megnehezíti nem csak Truscott felügyelő ügybuzgósága, hanem az a nem elhanyagolható hiányosságuk, hogy míg az ifjabb McLeavy neveltetésénél fogva képtelen füllenteni, addig Dennis barátjának szókincse nagyjából két szóra, az izére és a valamire korlátozódik.

Fotó: nird, Karinthy Szinház

A végig egy térben, Mr McLeavy biedermeier beütésű nappalijában játszódó történet lineárisan halad a kezdettől vég felé. Nem akar több lenni annál, mint amire hivatott: igényesen és könnyeden szórakoztatja a nézőt aki az előadást választja. Bátonyi György díszlete jól szolgálja az előadást, míg Kemenesi Tünde jelmezei épp úgy sok humorral mesélnek az archetipikus szereplőkről, mint azok mondatai vagy gesztusai.

Mindenképpen szólnunk kell még a telt házas előadás két szereplőjéről. Egyikük a Németh Gábor által megformált Meagdows őrmester, másikuk pedig a néhai Mrs Mcleavy, illetve annak hullája, aki, ha kis segítséggel is, de meglepően aktívan van jelen a cselekményben. Ha úgy érezné az elhunytat megszemélyesítő Varsányi Szabolcs, hogy nem ez élete szerepe, e helyről is szeretnénk megnyugtatni, hogy mi még ilyen remek, férfi által megformált női hullát sohasem láttunk ezelőtt a világot jelentő deszkákon.

S hogy mi módon kerülnek a színre elguruló üvegszemek, mumiára emlékeztető próbababák és kék-zöldre vert, amúgy a lila árnyalataiban pompázó férfihátsók? Nézzétek meg a Karinthy Színházban!

Az előadásra a lap alján egy kattintással tudtok jegyet rendelni.

hirdetés