Rendező asszisztensnek jelentkeztem, mert úgy éreztem váltani kell. 2004-ben már túl voltam az első rendezésemen, a Valahol Európában című musicalt állítottam színpadra, amit látott Szinetár Miklós tanár úr és az ő kedves szavai is hozzájárultak ahhoz, hogy Kerényi Miklós Gábor igazgató lehetőséget adott a Jövőre, Veled, Itt! előadás megrendezésére. Akkor még nem volt diplomám, azt csak 2012-ben szereztem meg Marosvásárhelyen Babarczy László tanítványaként. 

Igen, tulajdonképpen három nagy mesterem volt. Szentesen Bácskai Miska bácsi, az Operettben a Kerényi Miklós Gábor és Marosvásárhelyen Babarczy tanár úr. 

Azt gondolom, hogy itt kialakult már az a trend, amihez szívesen igazodom, és az elvárt igényekhez mérten megtaláltam a művészi szabadságomat. 

Mik ezek a trendek és igények? 

A színházkészítés szokásos alapelvei, például: meddig tartson egy előadás, mi az a díszlet, amit elbír az előadás, akár költségben, akár súlyban, hogy ne 3 napig tartson egy díszlet beépítése. Ezeken kívül nagyon fontos, hogy olyan előadásokat csináljunk, ami a kertésztől kezdve a főorvosig mindenkihez szól. Sokan mondják, hogy a zenés színház csak szórakoztatás. Én ebben nem hiszek. Katartikus zenés előadásokat is lehet rendezni. Az operettnek is lehet mondanivalója, csak meg kell találni, hogy mit szeretnénk közölni vele. Ha előveszünk egy operettet megkerülhetetlen, hogy valamilyen formában ne reflektáljon a mára. Ez nem azt jelenti, hogy leromboljuk a hagyományait, hanem azt, hogy hús-vér emberként játsszuk.   

Az operett játszás megújulása tetten érhető a Nagymező utcában az előadások kivitelezésében és gondolatiságában egyaránt. Zeneileg is meg kellene újulnia a műfajnak? 

Az operetteket, amiket játszunk, fantasztikus szerzők írták. Nem hiszem, hogy zeneileg hozzá szabadna nyúlni. Inkább időnként kicsit le lehet porolni. Hinni kell abban, hogy a zeneszerző azért találta ki azt a dallamívet, vagy azt a zenekari felrakást, mert azok fejezik ki legjobban azt az érzelmet, amiről az adott jelenet szólni akar. Ha a rendező folyamatosan a zene mellé rendez és nem a zenét próbálja megfejteni, akkor ez megbosszulja magát, szétesik a darab, szétesik a zene.  

Először csak az Álarcosbál regényéből készíthettem előadást a Petőfi Musical Stúdióban. Aztán annak a premierjén azt mondta Szabó Magda, hogy kiálltam a próbát és megérdemlem most már az Abigélt is. 

Nyilvánvaló volt, hogy ez majd az Operettszínház színpadán landol? 

Nem. 2005-től 2006-ig pihent a téma. Persze folytak egyeztetések az írónővel, hogy mit szeretne, de érdemben nem haladtam.  Azt gondoltam, ez így nem jó, mert így nem lesz belőle semmi. Ekkor jött el az a pillanat, amikor megkérdeztem a vezetőséget, hogy szeretnének-e Abigél bemutatót. Mindenki szívesebben dolgozik, ha tudja, hogy biztosan bemutatják azt, amin dolgozik. 2008 májusában tartottuk a premiert.   

Azt szokták rám mondani, hogy „képrendező” vagyok. Sokszor látok magam előtt képeket.  A Virágot Algernonnak esetében egy hintát láttam, és egyből tudtam, hogy ez központi helyen lesz az előadásban. Minden eköré épült.   

Nem, mert erre készültem. De kacérkodom a gondolattal, hogy prózát rendezzek. A rendezéseimben így is sok prózai rész van, gondoljunk csak a Jövőre veled itt, a Tavaszébredés vagy a Virágot Algernonnak előadásokra.    

A Szegedi Szabadtérin bemutatott Ének az esőben musicalnek Harangozó Gyula mellett vagy a társrendezője.  Ezt hogy képzeljük el? Le voltak osztva a feladatok, vagy mindenen közösen dolgoztatok? 

Harangozó Gyula  nagyon szerette volna színpadra álmodni ezt a musicalt, de a játszási jogot úgy kapta csak meg az előadás, ha nem csak pár alkalommal kerül műsorra. Ezért lett partner ebben a produkcióban a Budapesti Operettszínház, aki felvette repertoárjába. Gyula - aki a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója- ismerte a szegedi színpad minden centijét, én pedig az Operettszínház adottságait. A vezetőség úgy döntött, egyesítsük erőinket. Egy óriás színpadra kellett feltenni az előadást Szegeden, de úgy, hogy az a mi színpadunkon is játszható legyen.  Gyulát nem akartam befolyásolni abban, hogy merre menjünk, hiszen ez az ő álma volt. Nekem az volt a dolgom, hogy amit ő elmond, annak én itt az Operett színpadán formát tudjak adni. 

Mennyire van tele a naptárad? 

Tele van, de azért még férne bele. A jövő évadban a Luxemburg grófját rendezem az Operettszínházban, utána pedig áprilisban lesz bemutatóm a Dunaújvárosi Bartók Színházban. Tárgyalásban vagyok még egy másik budapesti színházzal egy előadás kapcsán és valószínűleg év végén még egy rendezésem is lesz az Operettben.   

Ha már a bemutatóknál tartunk, van valami rituáléd premier előtt? 

A főpróbahéten nem szoktam borotválkozni, és csak a premierre vágom le a szakállamat.

hirdetés