Ács János 2015. július 22-én szerződött az égi társulatba. Rá emlékezünk.
Ács János neve hallatán sok előadás juthat az eszünkbe, hiszen a rendező számos színházban dolgozott a szegedi egyetemi színpadtól kezdve az Operaházon, a Rock Színházon, a Katona József Színházon át a Győri Nemzeti Színházig. A Jászai Mari-díjas és Nádasdy Kálmán-díjas művészről a legtöbbeknek mégis a kaposvári Csiky Gergely Színház Marat halála című előadása ugrik be először. Nem véletlenül.
Ács János
Ács János 1980 és 1991 között dolgozott a kaposvári teátrumban, és az ott 1981-ben bemutatott Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában, rövidebb nevén Marat halála (másik rövid nevén: Marat/Sade) rendezése színháztörténeti jelentőségű.
Marat halála
A vidéki színházak esetében példátlanul sokszor, több mint százszor játszották a Peter Weiss darabot. 1982-ben a BITEF nemzetközi fesztiválon mindhárom kiosztható díjat ez a darab kapta. A kaposvári előadásokra buszokkal érkeztek főleg fiatal egyetemista nézők. A budapesti vendégjátékokon több alkalommal rendőrkordon védte az előadás helyszínét a jegy után áhítozó nézők rohamától.
Az előadásnak külföldön komoly sajtóvisszhangja is
volt, miközben mindezt a hazai sajtóban hírzárlat kísérte.
Eörsi László így írt a „megkerülhetetlen kultuszelőadásról" 2010-ben:
" Zsámbéki Gábor szerint - „olyan hülye ember nem
ülhetett a nézőtéren, aki nem tudta volna, hogy ez '56-ról szólt". Koltai Tamás szerint sokkal több volt ez, mint „in memoriam előadás", mert
a legközvetlenebb jelenről, a szabadság hiányáról szólt, ami szintúgy
tabutémának számított. "
Bérczes László a Csiky Gergely Színház honlapján így emlékezett meg halála után Ács Jánosról, és az előadásról:
" 1981-ben ártatlanul és tudatosan, véletlenül és törvényszerűen, általad és a kaposvári csapat által megszületett a magyar színháztörténet egyik legjelentősebb, ha nem a legjelentősebb előadása, a Marat halála. Ha te, fiatal olvasó, még velem vagy, nézz utána, nézd meg akár az előadást, hisz ebben a korszerű világban megnézhető, és ha keveset is élsz meg abból, amiről mai idősek nosztalgiáznak, hidd el nekik, hogy ilyen többet nem lesz (ha csak nem segítenek a történelmi idők, de könyörgöm, ne segítsenek), és tudd, volt egyszer egy kivételesen jelentős rendező, egy félénk, riadt, pengeéles eszű, bölcs passzivitásban megbújó, szeretnivaló ember, Ács János."
Marat halála
Máté Gábor szívhez szóló búcsújában így írt Ács Jánosról:
" A Szöveg és zenének, azaz Ácsnak köszönhettem az indulásomat, a Marat-nak talán mindent. Így Ács Janinak. .... Ellenzéki figura volt. Nem politikus alkat. A Marat után nem engedték ki Amerikába. Aztán egy fél év után mégis kiengedték, hátha ott marad. Hazajött. "
Ács János az alábbi videóban sok érdekes dolgot árult el a Marat halála előadásról.
/A videóban megszólal Ács János, Koltai Tamás, Eörsi István és Görgey Gábor./
Az előadás kapcsán kikerülhetetlen, hogy leírjuk a a fantasztikus szereplőgárdát is.
Íme a szereposztás:
Marquis Alphonse de Sade: Jordán Tamás
Jean Paul Marat: Lukáts Andor
Coulmier, az elmegyógyintézet igazgatója: Csernák Árpád
Madame Coulmier, a felesége: Szegő Zsuzsa
Juliette, a lányuk: Lukács Csilla
Charlotte Corday: Pogány Judit
Simonne Évrard, Marat élettársa: Lázár Kati
Duperret, girondista képviselő: Bezerédi Zoltán
Jacques Roux, szerzetes: Karácsony Tamás
Rozi: Csákányi Eszter
Kukuriku: Gőz István
Popó: Czakó Klára
Kokó: Gyuricza István
Kikiáltó: Máté Gábor
Anya, ápolt: Kari Györgyi
Apa, ápolt: Hunyadkürti György
Tanító, ápolt: Kisvárday Gyula
A katonaság képviselője, ápolt: Tapodi Gabriella
A tudomány képviselője, ápolt: Tóth Eleonóra
Újgazdag, ápolt: Vércse Bori
Voltaire, ápolt: Serf Egyed
Lavoisier, ápolt: Kamondi Imre
Női felügyelő: Kaskó Erzsébet
Férfi felügyelő: Krum Ádám
hirdetés