Nem véletlen, hogy az Urániában kezdjük meg a működésünket, mivel a Fórum Színház koncepciója az, hogy a mozi és a film megjelenjen az előadásaiban. A Filmszínház már elkezdte azt a csodálatos sorozatát, amiben színházi közvetítéseket lehet látni, most pedig már igazi színdarabokat is láthat a közönség ebben a gyönyörű teremben. A Színházak Éjszakáján igyekszünk valamennyit megmutatni ebből a koncepcióból.

A színház szeretne több társművészeti ággal is együttműködni, ennek szellemében egy igazi utcai kavalkáddal indítunk a Magyar Cirkusz és Varieté művészeinek közreműködésével.  Artisták, zenebohócok, zsonglőrök és bűvészek lepik majd el a Rákóczi utat a színház előtt.   A gyerekeknek kedveskedve Kárász Eszter és az Eszter-lánc zenekar mesekoncertjére invitáljuk a családokat. Eszterrel régóta barátok vagyunk, Gárdos Péter Szamárköhögés című filmjében dolgoztunk együtt még gyerekekként.

Készülünk egy Mesterek és tanítványok havi színházi talk show sorozattal, melyben azokat a jelentős alkotókat és művészeket látjuk vendégül, akiket mesterként tisztelünk. Velük beszélgetünk színházról, múltról, a világ állásáról úgy, hogy mindig érkezik hozzájuk egy-egy tanítvány is. A Színházak Éjszakáján a sorozat első három részének közreműködőivel találkozhatnak a nézők. Elsőként Karinthy Márton lesz az est vendége, hozzá érkezik Balázs Andrea, majd Szinetár Miklós tanár úr lesz a vendégünk, akihez Csonka András érkezik tanítványként. Aztán a házigazda szerepet át is adom Andrásnak, mivel vendéggé válok magam is, hiszen Benedek Miklós az én mesterem is a színpadra lép.

Egy amerikai szerző vígjátékát mutatjuk be A forgatókönyv címmel decemberben. Az előadás az 1930-as évek Hollywoodjába kalauzolja a nézőket. A történet szerint egy forgatáson az alkotók szembesülnek azzal, hogy a készülő film forgatókönyve pocsék. Hogy a készülő mozi ne legyen bukás, a producer megszerzi a legjobb forgatókönyvírót és filmrendezőt, akiket bezár az irodájába és három napot ad nekik, hogy elkészüljön a tökéletes forgatókönyv. Ennek a három napnak a vidám történetét fogjuk megmutatni. A produkciót Szente Vajk fogja rendezni, akivel régi barátok és alkotótársak vagyunk.

Édesapámtól, aki közgazdász, azt tanultam, hogy inkább hosszabban tervezni egy hónappal, mint egy nappal előbb elindulni, mint helyes lenne. Ezért is adtam magamnak bőven időt a tervezgetésre. A legnehezebb az volt, hogy helyszínt találjunk. A második pedig az, hogy megtaláljuk azokat a darabokat, amik illeszkednek a koncepciónkba, hogy megszerezzük azoknak a jogait és kifizessük rá az előlegeket. Az indulást sok minden befolyásolta, például, hogy milyen büdzsével tudunk gazdálkodni, vagy melyik előadás jogait tudjuk megszerezni.

Nagy szerencsém, hogy egy művelődési ház igazgatójaként kezdhettem el a színházcsinálást tíz évvel ezelőtt. A szamárlétrán végigmentem, úgyhogy nincs olyan lépcsőfok, amit kihagytam volna. Egy színházigazgatónak szerintem tudnia kell kezelni a hangpultot ugyanúgy, mint érteni a gazdasági és jogi kérdésekhez.

Ha szűken vesszük, ebben a pillanatban hatan dolgozunk együtt. A gazdasági vezetőnk egy közgazdász barátom, akivel a kezdetektől együtt dolgozom. Egy szakmabeli barátom szintén a csapat tagja, ő az értékesítési feladatokat végzi. Van sajtós kollégánk és egy közösségi médiát működtető társasággal is együtt dolgozunk.

Szirtes Tamás tanár úr egyszer azt mondta nekem: „Kristóf! Tudja milyen színházat csináljon? Sikerszínházat!”  Ehhez a jó tanácshoz tartom magam. A végső ítélőszék a közönség. Szeretnénk, ha az előadásaink minden szempontból akadálymentesítettek lennének. Kerekesszékesek gondtalanul tudják majd látogatni a színházunkat, és igyekezünk nyelvi értelemben is akadálymentessé tenni a produkciókat, akár tolmácsgépekkel, akár feliratozással. A Színházak Éjszakáján például jeltolmács is segíti a munkánkat.

Dolgozunk azon, hogy az egész világon elismert világsztárok jöjjenek el hozzánk. Az álmainkban Tom Hanks és John Malkovich is szerepel.

hirdetés