A nagy ugrás - interjú Delbó Balázs táncművésszel, rendező-operatőrrel
2018-05-04 07:57:00
A legkeresettebb magyar táncfilmes, egykor kiemelkedő
tehetségű klasszikus balettművész, akinek bokasérülése véget vetett a
tánc-álomnak. Azóta többek között a Bécsi Opera, a Zürichi Ballet &
Balance, az ORF Televízió, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Győri Balett, a Pécsi Balett, a
Szegedi Kortárs Balett állandó filmese. Imádja a klasszikus zenét, a
biciklizést, meg a szőlőt, főleg a Fontányiékét. Nem ok nélkül, a híres borász
lánya rabolta el a szívét. Gréta mára búcsút intett a Pécsi Művészeti
Szakközépiskolának és mindenben társa
Delbó Balázsnak.
„-2004-ben, amikor a pesti Operában táncoltam, Irina Tsymbal,
az akkori párom, a társulat szólistája elhatározta, hogy vesz egy handycam-et,
mert fel akarja venni a próbáit. Éppen Hágába utaztunk a Coppeliával, ahova én
is kimentem, de abban csak egy pici szerepem volt, így volt időm mindent
rögzíteni. Az égvilágon mindent. Mikor hazajöttem, az egyik kollégám adott egy
szoftvert, amivel összevághattam az anyagot. Betöltöttem, elkezdtem játszani
vele. Mivel a ritmusérzékem elég jó, így a tempót rögtön felhasználtam, megéreztem,
hogy ezzel nagyon jól tudok manipulálni.”
Ez volt az első Delbó-film.
Eszméletlen nagy sikere volt a művészbüfébeli vetítésen. Balázs ekkor döntötte
el, hogy a tánc mellett a filmezéssel is megpróbálkozik. Közben a Bécsi
Operaházba szerződött, ahol 3 évad után a már említett bokasérülés miatt abbahagyta
táncos pályafutását.
„-29 éves voltam. Egy évvel később ismét megoperáltak, akkor
ugyan sikerült, de addigra már nem volt szerződésem. Talán táncolhattam volna
még egy pár évet valahol, de ennek így kellett történnie. Egy táncos
önszántából soha nem hagyja abba. Egészen addig húzza, amikor már kínos, és a
kollégák mondják meg, hogy már nem kéne erőltetni. Én a csúcsponton hagytam
abba és mindenki úgy emlékszik rám, milyen jó táncos volt a Delbó. Ebből a mai
napig profitálok. Ennek is szerepe lehet abban, hogy például Pataki András és Juronics
Tamás megbíznak bennem, és személyes tapasztalat nélkül felkérnek a 30 évük
megfilmesítésére. Ismertek annak idején táncosként és talán van náluk hitelem.”
De mindezek előtt még a balett szólótáncos belépőkártyát munkanélküliségi
igazolványra kellett cserélnie egy idegen országban. Egy teljes évig csak
kisebb alkalmi videós munkák, majd újabb fordulat jött.
„- Egy volt kolléga a Bécsi Operából, aki nagyon sok embert
ismert, felhívott, hogy „figyelj Balázs, van egy kazah nagykövet-feleség, aki
újságíró volt régen, most folytatni akarja a tévés karrierjét, egyszemélyes
stábot keres, és én rád gondoltam”. Azt mondta, televíziós híreket kell csinálni.
Mikor letettem a telefont, bekapcsoltam a tévét és vadul jegyzetelni kezdtem: vannak
vágások, mit mutatunk meg, hogyan mutatjuk a beszélőt, melyik oldalról,
satöbbi. Gyakorlatilag képezni kezdtem magam a tévéből, hogyan kell egy híradós
anyagot létrehozni. Három évig tudósítottuk a kazah nemzeti tévét. Egész
Európát beutaztuk. Olyan emberekkel interjúztunk, hogy néha megremegett a
kezem, mikor egy perc állt rendelkezésemre, hogy fénnyel, hanggal beálljak és
jött az alany. Ezt sajnálom a fiatalság elmúlásában, mert azzal együtt jár a naivitás,
és így csinál meg az ember sokszor olyan dolgokat, amikre később már nem vállalkozna,
mert tudja, mi a buktató benne. Én a naivitásnak, kíváncsiságnak, félelem
nélküliségnek nagyon sokat köszönhetek, mint táncos is. Nem akartam persze
világ életemben a kazah tévének dolgozni, az volt a vágyam, hogy a táncos
múltammal színházi anyagokat, kisfilmeket csináljak. Mindig csodáltam a
hollywoodi előzeteseket, ezek kegyetlen jók, már csak azért is, mert az estek
hatvan, hetven százalékában sokkal nívósabbak, mint maga a film. És ez a
lényeg. Miközben néztem, elhatároztam, hogy ezeket akarom beemelni a színházi
trélerekbe.”
Delbó Balázs és párja, Gréta.
2010-ben új balett-igazgató érkezett a bécsi Staatsoper
élére a híres balett sztár, Manuel Legris személyében. Balázs ismeretlenül
bekopogtatott, és pár hónap múlva ismét a Bécsi Operában dolgozott, ezúttal,
mint az opera és balett társulat filmese.
„- Sok művésszel, együttessel forgattam, de volt egy pont,
amikor azt mondtam, tök jó, hogy ezt így mindenki elfogadja színházi berkekben,
de olyan munkákat akarok kiadni a kezemből, amire egy tévés is azt mondja, hogy
rendben van. Találtam Pesten egy vezető operatőrt, aki egyszemélyes kurzust
adott nekem és végigcsináltam a teljes filmes tanulmányokat az alapoktól. Az
pedig már tényleg hihetetlen fordulat, hogy a szerelmem, Fontányi Gréta
személyében olyan emberrel találkoztam, aki elképesztően tehetséges és úgy vág,
hogy néha megdöbbenek. Ráadásul megbízható, lelkiismeretes. Több emberrel próbálkoztam, de vagy nem tekintették sajátjuknak a
munkát, vagy nem voltak túl jók. Ez a szakma ugyanolyan, mint amikor azt mondjuk,
kétfajta táncos van az egész világon: az egyik meg tud mozdulni, a másik nem.
Lefordítva: egy táncos foroghat nyolcat, lehet tökéletes technikája, ha
hiányzik belőle a tehetség, a spiritusz. Ilyen a képi látás is. Veleszületett
adottság.”
GKT
hirdetés
hirdetés
Ajánló
Dennis Martin: Die Päpstin A pápanő
József Attila Színház
Dorian Gray
Spirit Színház
István, a király
Budapesti Operettszínház
Káosz
Karinthy Színház
Teszt ajánló
NEKED AJÁNLJUK
SÁNDOR MÁTYÁS - Szemenyei János musicaljét mutatja be a Bartók Kamaraszínház
Vidnyánszky az egyik leghíresebb európai színház, a Berliner Ensemble igazgatójának üzent
Ők kapták idén a Dömötör-díjat - Átadták a szegedi színházi élet szakmai elismeréseit