Húzós időszak van a hátad mögött, és jó darabig még nem nagyon lesz módod pihenni. 

Fáradt is vagyok. Nyáron kezdtem el forgatni a 200 első randit. Aztán bemutattuk az Operettszínházban A kék madárt, majd jött a beugrásom az István, a király előadásba. Most pedig a Spirit Színházban két előadást is próbálok, a Dorian Grayt és az Örökké…szabadont. Közben írtam egy dalt is és forgattunk hozzá egy videóklippet is.  

Eljátszhattad a Hair címszerepét, Kukorica Jancsit a János vitézből, a Rádióst A padlásból, Júdást, Mauglit, Jézust kétszer is, Enjolrast A nyomorultakból, Che-t az Evitából, legutóbb pedig Istvánt. A vidéki színházak után budapesti nagyszínházakban szerepelsz. Erre vágytál?
Én mindig a jelent vágyom. Nagyon sok helyen dolgoztam, és mindenhol szerettem lenni. Mindig olyan dolgok találtak meg, amikben örömömet leltem. A pályámmal elégedett vagyok, magammal azonban nem mindig. Kíméletlenül maximalista vagyok magammal szemben. 

Sok színész álmodik ilyen karrierről.
Én hiszek az álmokban.Tudom, közhely, hogy álmok nélkül nem szabad élni. Én azonban nem csak álmodozom, hanem teszek is érte. Folyamatosan dolgozom az álmaimért. Nagy becsben tartom és babusgatom őket.  

Könnyen jött egyik munka a másik után?
Nem. Voltak nehezebb időszakok, amikor nem jöttek a felkérések. Emiatt azonban soha nem estem kétségbe. Nem várom el, hogy “alám tegyék” a dolgokat. Amikor nem találtak meg a munkák, elkezdtem angolul tanulni, verseket, dalszövegeket, dalokat írni. Elmentem külföldre is. Harminc éves vagyok. Nem szabad nyavalyogni és másban keresni a hibát. Tenni kell, amit lehet. Azt viszont nagyon nehezen élem meg, hogy távol kell lenni a fiamtól, aki az édeanyjával él Pécsen.  

Többször is előfordult már veled, hogy egy-egy szerepre nem téged választottak ki először, csak később lettél a produkciók tagja.
Így van. A nyomorultakban Enjolrasra nem engem választottak ki a castingon, aztán amikor úgy adódott, hogy aki játszotta kiesett a produkcióból engem hívtak. Ugyan így volt a 200 első randival is. Az István, a király válogatásán Koppány szerepére hallgattak meg, amihez még fiatal voltam, és most Istvánt játszom, hogy Veréb Tamás elment a teátrumból. Ugyan ez a helyzet a Dorian Gray előadásban itt a Spirit Színházban.  Semmi sértődöttség nincs bennem ezzel kapcsolatban, örültem a lehetőségeknek és igyekszem minél jobban élni velük. 

Állva tapsoltak a nézők hosszan, mikor az István, a királyban debütáltál. Az előadás után kinek a véleménye volt fontos neked?
A rendezőé, Székely Krisztáé. Összesen két próbával indultam neki az előadásnak, és arra koncentráltam a legjobban, hogyan építsem fel István kiszolgáltatottságát míg eljut a végső döntésig, hogy minél jobban meg tudjam mutatni az örlődését. Szeretek ajánlatokat adni a rendezőknek, örülök, ha együtt gondolkodhatok az alkotókkal, és Kriszta erre vevő volt. 

A Dorian Gray címszerepét hogyan kaptad meg?
Megnézett a Kék madárban Czeizel Gábor rendező és utána felhívott. Egy kutyát alakítok az előadásban, amit nagyon szeretek játszani. Az egész szerepet a saját Husky kutyámról Nyináról mintáztam. 

Mi a kihívás a Dorian megformálásában? 

A vívódása.  Ez más, mint az István, mert ez a szerep sokkal több ösztönt igényel. István racionálisan dönt, míg Dorian csapódik a szenvedélyek között. Érzem, hogy ez az előadás nagyon sokat ki fog venni belőlem, de nagyon sokat is fog adni nekem. Nehéz lesz utána újratöltődnöm. A mentális koncentráció számomra sokkal fárasztóbb mint a fizikai.  

Párhuzamosan próbálod közben az Örökké… szabadont Papadimitriu Athinával.  

Igazi jutalomjáték lesz Athinának, aki az anyámat játssza az előadásban. Gyönyörű szerepe van. Én egy meleg srácot alakítok, akinek a színház a mindene. Nagyon szép darab. 

 

Van olyan, amin változtatnál az eddigi pályádon?
Az egyetemen stresszes és depressziós voltam.  Én a foci világából csöppentem a színház világába. Harcos voltam, támadtam a sértésekért. Ezt már nem tenném, és biztosan kedvesebb lennék. Ez nem azt jelenti, hogy megalkuvó lettem, csak  azt, hogy nem mondanám el mindenáron a véleményemet, néha jobb az, ha az ember megtartja magának.  Ma már sokkal elfogadóbb vagyok. Végletes embernek tartom magam, de a gyűlöletet szégyenlem. Annak nincs létjogosultsága, mert rombol.  

Akkor most jó neked?

Nekem mindig jó!

hirdetés