Mi a közös benned és Billy-ben?
Sorsfordítóként jelenik meg az életében a gyerek érkezése. Az én életemben is a legmeghatározóbb élmény a gyerekeim születése volt. Minden átértékelődik az emberben. Onnantól lesz igazán kiért és miért élni. 

Melyik a kedvenc mondatod az előadásból?
Az első felvonásban az, amikor Liliom találkozik Julie-val és azt mondja neki: Mentél te már, azért jössz! A második felvonásban pedig amikor ezt mondja: A gyereknek mondd, hogy gazember voltam, csak mondd… 

Mi a legnagyobb kihívás a szerepben?
Maga a szerep a kihívás. Nem adja könnyen magát. Egyszerre kell ábrázolni egy erős, illetve magát erősnek mutató férfit, ugyanakkor egy rettenetesen érzékeny figurát is. Ennek a szerepnek az egyszerűség a lényege. Mivel még a próbafolyamat kellős közepén vagyunk, kavarognak bennem az instrukciók. Keresem, hogy ennek az egyszerű fiúnak a megszólalásai hogyan illeszkednek bele a musical finom zenei megoldásaiba. Meg kell találnom minden olyan motivációt, ami tisztának mutatja a figurát, még akkor is, ha éppen megütötte a szerelmét, vagy rabolni készül. Mitől lesz, hogy az elfogadott normákon átlépve mégis jónak, és nagylelkűnek látjuk majd. Sem a szöveg, sem a dalok nem nyújtják tálcán a megoldást. Talán egyetlen hasonló szerepem volt eddig a pályámon, a Bicska Maxi a Koldusoperából. 

Molnár Liliomját  az amerikaiak Carouselnek, azaz körhintának nevezték el. Te milyen címet adnál az előadásnak? 

Molnár Ferenc tökéletes címet adott neki, a darab legmélyebb tartalmát fejezi ki. A körhintával azonban asszociálni lehet az idő körforgására, a születésre és a halálra is. 

Milyen nézői véleménynek örülnél a premier után?
Akkor lennénk elégedettek, ha a közönségnek katarzisban lenne része, hiszen azért érdemes csinálni ezt az egészet.

H.G.

hirdetés