1. Az Anna-bálokat hagyományosan Anna napján szokták rendezni magyarországi fürdőhelyeken. Az esemény egyben a fürdőévad első szakaszának végét jelenti.
2. Ma Anna-bál alatt már csak a balatonfüredi bált értjük. Anna-bált rendezni ezen a néven csak a város önkormányzatának engedélyével lehet, mivel Balatonfüred Önkormányzata az ANNA-BÁL védjegy jogosultja.
3. Szentgyörgyi Horváth Fülöp János rendezte 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban az első Anna-bált Krisztina lánya tiszteletére. A hagyomány szerint Krisztina ezen a bálon ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernő huszár főhadnaggyal, aki később a szabadságharc altábornagyaként a tizenhárom aradi vértanú egyike lett.
Az első balatonfüredi Anna-bál emléktáblája
4. Az Anna naphoz legközelebbi szombaton megtartott füredi bál az ország legelőkelőbb báljai közé tartozott az első bál megrendezése óta, ahol a haza legjelesebb művészei, politikusai nyaranként találkoztak. Sokszor és szívesen látott vendég volt Jókai Mór, Blaha Lujza és Vörösmarty Mihály.
5. A bál nyitótánca hagyományosan a díszpalotás.
6. Az Anna-bál szépe címet annak a lánynak adják, akit a zsűri vagy a többi vendég a legszebbnek talál a bálban.1862-ben választottak először bálkirálynőt Kozma Irma személyében.
Az 1977-es Anna-bál szépe
7. Az Anna-bál szépe választáson az első díj egy Viktoriánus stílusú váza és Erisz almája, a második díj egy Rotschild stílusú váza, a harmadik helyezett díja pedig egy Apponyi stílusú váza, valamennyi a Herendi Porcelánmanufaktúra felajánlása.
8. Az első világháború után megváltozott a fürdőélet jellege, így az Anna-bálok is veszítettek eredeti jelentőségükből, és a két világháború között is csak csendesen élt a hagyomány.
9. Huszka Jenőt, a neves zeneszerzőt is megihlette az Anna-bálok varázsa. Életének utolsó szerzeménye az Anna-báli keringő, melyet 1962-ben játszották először a nyitótáncként hagyományos díszpalotás mellett.
Az Anna-bál díjai
10. A bál előtti pénteken rendezik meg a balatoni szívhalászatot, amelynek résztvevői kihalászhatják a tóból jövendőbelijük nevét. E kedves szokásról már Vörösmarty Mihály és Krúdy Gyula is megemlékezett. Akkoriban a tóra ladikokkal, csónakokkal kievező lányok fából készített kis szívecskéket hajítottak a hullámok közé, amelyekre egy-egy férfinevet róttak. A szívek közül minden lány kifogott egyet, s akinek a neve szerepelt rajta, az lett az első táncpartnere másnap a bálon.
hirdetés