Emlékeztek
még Bors nénire vagy Szindbád Majmunkájára? Láttátok őt a
Liliomfi Kamillájaként vagy az Égigérő fű Berta nénijeként? A
csodálatos Dajka Margitra emlékezünk.
Dajka Margit - Macskajáték
1907.
október 13.-án született Nagyváradon.
Kislányként
már újságot árult a nagyváradi Bémer téren, Ady Endre is tőle
vásárolta a lapokat.
Színészi
karrierje azzal indult, hogy besétált a nagyváradi színház
jegypénztárosához akinek kijelentette, hogy színésznő akar
lenni.
1927-ben
indult karrierje a trianoni határokon belül, 1933-ban már
szabadúszó volt.
Közel
kétszáz darabban, ötven mozifilmben és huszonhét tévéjátékban
játszott.
Molnár
Gál Péter Dajka Margit színészi besorolhatatlanságára utalva,
neki címezve alkotta meg a tragikomika
kifejezést.
Zabolázhatatlanságára
jellemző, hogy 1967-ben nyugdíjba küldték, ettől fogva inkább
csak filmekben láthatta a közönség.
Nem
egyszer előfordult, hogy a forgatásokkal le kellett állni, mert
hazament főzni és ebédet vinni imádott férjének a munkahelyére.
Dajka Margit így nyilatkozott színészetéről: “Az én számomra nincs más lehetőség, én csakis úgy tudok játszani, ha szerepem minden mozzanatát szívvel-lélekkel átélem. Fiatalkoromban annyira ösztönös voltam, valósággal eszméletlenül játszottam, olykor még azt se tudtam, hogyan is fejeztem be az első felvonást. Régi módszerem szerint a rendelkező próbára teljes szövegtudással jelentem meg, de jó sokáig csupán szürkén mormoltam a szavakat, mindaddig, amíg a szerepem véremmé nem vált, s csak azután vetettem bele magamat teljes szenvedéllyel az alakításba. Volt rendező, aki ezt kifogásolta, és akkor én az ő tanácsára az ellenkező módszerrel kísérleteztem, rögtön belelendültem, kezdeti sebességgel igyekeztem birtokba venni a szerep lelkét-gondolatát, majd a főpróbáig lassan-lassan lefaragtam a magam túlzottra méretezett lobogásából. Egy ideig így kísérleteztem, próbálkoztam, de aztán rájöttem arra, ez nem én vagyok, ez nem az én igazi lényem, és visszatértem eredeti elképzelésemhez. Persze tudom, a módszerek különfélék, de nem jó, ha kibújunk a bőrünkből, és mások akarunk lenni, mint amilyenek vagyunk. Egyébként én csak az együttes munkában hiszek, a színház társasjáték, s egy disszonáns hang, egy rossz gondolat mindent fölborít”.
Dajka Margit és Latinovits Zoltán a Huszárik Zoltán rendezte Szindbád című filmben
1986-ban
halála előtt csak férjét, és a szintén nagybeteg Ruttkai Évát
engedte magához a kórházba.
Férje,
a színésznő halálának másnapján önkezével vetett véget
életének.
Hajtsatok
fejet ma velünk Dajka Margit emléke előtt.
hirdetés