közönség.hu

1. Magyarországon 1916. november 3-án mutatták be először. Ennél az operettnél vezették be azt az újítást, hogy a második és a harmadik felvonás megkezdése előtt fehér vásznat eresztettek a függöny elé, amire kivetítették azt a szöveget, amit a zenekar éppen játszott, így a közönség is énekelhette a dalokat.

2. Az operett eredeti címe Éljen a szerelem volt. Az első előadások Csárdáskirályné címen futottak.

Image: http://kozonseg.hu/upload_images/uploaded-file-1508796182-1305811692.jpg

A magyarországi bemutató plakátja 1916.

3. Külföldön ne keressük Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét, mivel ott Emmerich Kálmán néven jegyzik a szerzőt. Ennek története az, hogy Kálmán Imre egyszer a híres karmesternek Artur Nikisch-nek Emmerich Kálmánként mutatkozott be, mert úgy vélte, hogy a nagy karmester jobban megérti utónevének németes formáját. Így született meg az a név, amely később az egész világot bejárta.

4. Amikor Honthy Hanna kiöregedett a primadonna szerepből, Békeffi István és Kellért Dezső átírta a szövegkönyvet. 1954-ben, az akkor már 61 éves művésznő számára főszereppé bővítették Cecília (az eredeti változatban Anhilte) szerepét, s így még 80 évesen is hatalmas sikerrel énekelte a szerepét.

5. Miska főpincér alakja a régi szövegkönyvben mellékszereplőként futott, de Honthy Hannához hasonlóan, kifejezetten Feleki Kamill egyéniségére szabva írják át a figurát. Feleki Kamill egyébként Miska modelljét a Moulin Rouge egykori pincérjéről, egy bizonyos Béláról mintázta.

6. Az előadáshoz köthető Honthy Hanna és Feleki Kamill legendásan rossz viszonya is. A tapsrend szerint a függöny előtt Feleki kézen fogja és előre kíséri Honthyt, majd együtt meghajolnak. Ám egyik este - egy megfoghatatlan szeszélytől vezetve - Honthy úgy döntött, egyedül megy előre a szeretett közönség tapsait megköszönni, és Feleki odanyújtott kezére nagy erővel rávágott a kezében szorongatott esernyő végével. Feleki türtőztette magát az előadás végéig, majd kijelentette, hogy ezennel az előadás-sorozatot részéről befejezettnek tekinti, a művésznővel többet egy színpadon nem óhajt fellépni.

Feleki Kamill, Honthy Hanna

7. Az egyik legkülönlegesebb Csárdáskirálynő előadás a Krasznaja Recska-i magyar hadifogolyszínházban volt 1919-ben. A fogolyszínházak előadásaiban férfiak alakították a női szerepeket. Kottához, szövegkönyvhöz rendkívül kalandos úton-módon jutottak. Volt rá példa, hogy németből fordított orosz példányokat használtak, de arra is, hogy emlékezetből írták le a szöveget.

Krasznaja Recska hadifogolyszínház 1919 1. felvonás

8. A Hajmási Péter, Hajmási Pál dal az eredeti változatban még nem volt hallható.

9. Az operettet többször írták át és más címmel is játszották. A Broadway-n 1917-ben mutatták be The Riviera Girl címmel és a történetet Budapestről és Bécsből Monte Carlóba helyezték. Az egyik főszereplő például egy újgazdag fiatal férfi lett, aki arról énekel, a jó sportkocsi, s a márkás pezsgő a legfontosabb az életben. Négy évvel később, az 1921-es londoni premieren viszont meghagyták az eredeti történetet - ott a Habsburgok neve nem volt ismeretlen -, ám annyi változást eszközöltek, hogy a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak és The Gipsy Princess címmel is játszották a produkciót.

10. Nem csak színházakban, hanem levelezőlapokon is találkozhatunk az operettel, hiszen a magyar és a nemzetközi posta is megemlékezett az operettről és szerzőjéről is.