Te mit láttál? Értékeld itt!
x keresési feltételek törlése
< vissza a cikkekhez
Bizonyítani tudom, hogy ki volt William Shakespeare és azt, hogy máshol van eltemetve!
Angol tudósok rovatunk következik.
2017-11-01 10:43:00
Ha kissé zavarosnak tűnik az elmélet, a hiba nem az ön készülékében van.

Alexander Waugh szerint titkos nyomok is megerősítik, hogy a Hamlet világhírű szerzője valójában Edward de Vere néven nyugszik a „Poets’ Corner”-ben.


Alexander Vaugh (Foto: The Guardian)
Evelyn Waugh, a híres regényíró Alexander nevű unokája szerint William Shakespeare valójában nem volt más, mint a 17. Oxfordi gróf, Edward de Vere, aki a westminsteri apátságban van eltemetve, és nem Stratford-upon-Avon Szentháromság templomában.  
Alexander Waugh úgy nyilatkozott, hogy dekódolta az 1609-es Aspley féle Shakespeare szonettek kiadásában a címlapon és az „ajánlás” oldalán elrejtett üzenetet, mely felfedi a bárd végső nyughelyét.

Mr. Waugh a vasárnap a Globe színházban tartandó konferencián készül a bizonyítékaival előállni, ahol olyan anti-stratfordiánus ellenállóként ismert hírességek is jelen lesznek, mint Sir Derek Jacobi vagy Sir Mark Rylance, akik mindketten régóta kétségeiket fogalmazzák meg azt illetően, hogy a Shakespeare nevét viselő darabokat valóban a szerző írta volna. Érveik között többek között az is szerepel, hogy Shakespeare egyik kedvenc szerzője épp De Vere volt.


A westminsteri apátság (Foto: londonutazas.hu)
Waugh elmondta, hogy rejtett geometriai ábrákat, rácsmintákat és egyéb utalásokat készül bemutatni melyek igazolják, hogy Shakespeare végső nyughelye a westminster apátság 1740-ben emelt Shakespeare szobra alatt található, és amelyen ki is betűzhető az „Itt fekszik Edward de Vere” mondat. „Végül dekódoltam a szonettek titkos utalásait.” – nyilatkozta. „Stratfordiánusok és anti-statfordiánusok egyaránt arról győzködtek, hogy a kérdéses oldalt titkosítani kell, mert semmi értelme sem lenne nyilvánosságra hozni. Izgalmas ahogy pontok tördelik a teljes felületét, és az egészet áthatja valami nagyon különös. Végül megtörtem a csendet. „



Az a bizonyos szobor (Foto: mustseeplaces.eu)
„A címlap és az ajánlás rejtik a pontos templomot, a templom pontos részét és azon belül a pontos helyet, ahol Shakespeare nyugszik. Az egész olyan, mint egy régimódi Kincses-sziget térkép. A címlapon továbblapozva a Poets’ Corner alprajzát és a pontot láthatjuk, ahová az író el lett temetve. Egyszerűen fantasztikus!”
„A temetkezés helyét jelző pont a címlapot behajtva épp oda mutat, ahol a híres, 1740-ben emelt Shakespeare szobor áll Alexander Pope és Lord Burlington mellett. Utóbbi közvetlen leszármazottja volt az Oxford gróf nővérének, Mary Vere-nek, aki az emlékművet építtette. Mindezek együttesen határozottan arra utalnak, hogy akik 1740-ben a szobrot állíttatták, pontosan tudták, hogy e helyütt fekszik a híres író.”



Utalva arra, hogy a westminsteri apátság hivatalos neve Szent Péter templom és, hogy a Poets’ Corner egészen a 19. századig déli keresztfolyósóként volt ismert, Waugh így folytatja: „A Globe-nál a helyszínen fogom megmutatni, hogy az ajánlás sorait, mint egy keresztrejtvény rácsait átrendezve, a következők lesznek olvashatók: Westminster, Déli keresztfolyósó, Szt. Péter, Edward de Vere itt nyugszik.”

A 15. és 16. század folyamán a titkosítás egy népszerű formája volt, hogy a szöveget egy négyzethálósan felosztott rácsra helyezve, a függőleges oszlopok rejtették az üzenetet. „Az emberek az elmúlt korokban folyamatosan próbálkoztak ezzel az eljárással. Az én módszerem ettől abban különbözött, hogy nem csak függőlegesen elemeztem a szöveget, hanem a formákat is kerestem. Ez mindent megváltoztatott. Az üzenetek átlókban, formákban és rébuszokban (képekben) is megjelentek.”


Egy ismert "rébusz" (Forrás: cambridge.org)
Waugh eljutott a titkosításhoz, amit a stratfordi Shakespeare-szobor rejtélyének nevez. Azt állítja, hogy az is Shakespeare nyughelyére utal, hogy Beaumont, Chaucer és Spenser mellé temették, akik épp ebben a sorrendben nyugszanak a Poets’ Cornerben. „A szonettek ajánlása csakúgy mint a Shakespeare-szobor szövege, mindaddig ákom-bákom, amíg nem fejtjük fel a rejtett jelentésüket.” –jelentette ki.
A westminsteri apátság honlapja szerint Shakepeare-t Stratfordban temették el: „Röviddel Shakespeare halála után valóban felmerült, hogy a maradványait átszállítják az apátságba, de az ötletet hamarosan elvetették.” Waugh azzal érvel, hogy Ben Johnson 1623-ban Shakespear-re, mint „sírnélkülire” hivatkozik. Edward de Vere 1604-ben hunyt el és a kelet-londoni Hackney-ben temették el, de első unokatestvérének egy, a Britisch Library-ban fellelt kézirata szerint a Westminsterben nyugszik. 



"Kétség kívül Shakespeare", a könyv (Forrás: kobo.com)
„Mindig is jelen volt az az elképzelés, hogy az írót újratemették az apátságban. Elmentem a Westminster archívumába, ahol azt mondták, hogy ha történt is ilyen, nekik nincsenek feljegyzéseik az esetről.” Az 1850-es évek óta jelöltek tucatjainak neve merült fel, mint Shakespeare műveinek valódi szerzőié. 2013-ban vezető akadémikusok közreműködésével látott napvilágot a „Kétség kívül Shakespeare” című kiadvány, mely épp azzal a céllal született, hogy bizonyítsa Shakespeare szerzőségét a neki tulajdonított műveket illetően. A kötet társszerzője, Paul Edmondson szerint: „Ezek az elméletek egyre inkább a sci-fi és a fantasy, semmint a tudomány irányába mutatnak. Mindig vannak és lesznek olyanok akiket mindez lenyűgöz, mert a hiteles történelmet igyekszik cáfolni.”

-p- 


Forrás: The Guardian
hirdetés
hirdetés
Ajánló
Dennis Martin: Die Päpstin A pápanő
József Attila Színház
Dorian Gray
Spirit Színház
István, a király
Budapesti Operettszínház
Káosz
Karinthy Színház
Teszt ajánló
NEKED AJÁNLJUK

Az Operaház Fantomja 900 - Új szereplők, flashmob, fotókiállítás

Évadot zárt a Magyar Színház

„A pontosság és az alázat a legfontosabb" - 85 éves Medgyesi Mária

A NAGY Lévay Szilveszter teszt

Mennyire vagy jó operettből?

Mondd el a véleményed!
Belépés

Lépj be és mondd el a véleményed a cikkről!

Szavazáshoz jelentkezz be!

Facebook belépés

vagy

Elfelejtett jelszó
x keresési feltételek törlése
< vissza a cikkekhez