közönség.hu

1. Thurmayer Ida néven született 1907. szeptember 28-án.

2. A barátai és a kollégái Dusikának szólították.

3. A kis Idát Bárdos Artúr fedezte fel, 16 évesen már a Belvárosi Színházban játszott.

4. Az ifjú színésznő 1926-ban ment férjhez Békeffi Istvánhoz, a népszerű színműíróhoz. Közös sikereik csúcsát jelentették azok a darabok, melyeket Békeffi kizárólag a feleségének írt. Ilyen volt az óriási sikerű Janika, vagy a Méltóságos asszony.

5. Turay Idát a háború után szilenciumra ítélték, háborús bűnösként a népbíróság perbe fogta. Pedig csak azért lépett fel sűrűbben, hogy megéljenek, mivel férjének nem volt munkája, még álnéven sem írhatott. Végül felmentették figyelmeztetéssel. A felszabadulás után, amikor az oroszok rögtön meg is szállták az országot, egy ideig nem engedték szerepelni. Azért, mert korábbi fellépéseit háborús propagandának tartották.

6. 1957-ben a házaspár - akiket a nácik és a kommunisták egyaránt bántottak -, elment az országból, hivatalosan kivándoroltak Asconába.

7. Barátjával Páger Antallal mindketten rajongtak a csodaautókért. Págernek Bugattija volt, Turay Olaszországból hozatott magának egy áramvonalas Lanciát.

8. Turay és férje rajongott Fedák Sáriért. Amikor a primadonna a börtönből Nyáregyházára került, próbáltak segíteni neki. Ami nem volt egyszerű, mert Fedák a szegénységben is büszke, gőgös nagyasszony maradt, nem fogadott el könyöradományt senkitől. Pamutot vittek neki, és rábírták, hogy kötögessen kesztyűket, pulóvereket, amit ők majd eladnak Pesten. Persze nem adtak el egy kesztyűt sem. Elajándékoztak párat, a többi gyűlt a szekrényben. A kesztyűkért járó pénzt azonban elutalták.

9. A hetvenes években költöztek haza, vissza a Gresham-palotába. Majd Turay a Gresham eladása ellen tiltakozók élére állt: „Itt éltem, itt is halok meg” – mondta. Így is történt, csak 1997-ben a művésznő halála után alakították szállodává a Gresham-palotát.

10. Emlékét a nevét viselő budapesti kőszínház és a színház igazgatója által alapított Turay Ida-vándordíj őrzi.

hirdetés