A 90 éve született Latinovits Zoltánra emlékezünk 10 IDÉZET összeállításunkkal.

 2. "A színház az emberi lélek műhelye”

3. "Töltsük meg a házat szeretettel. Rakjuk újra a kályhát, újra a tüzet. Éljük egymásnak a napokat. Költözzön vissza az ölelés, valamely késői józanabb, de maradóbb szerelem. Költözzünk vissza egymásba."

4. "Fura-Maugli, majdhogynem az Állatkertben, mégis kicsit idébb születtem, éppen Krúdy Gyula bácsi sörkerti asztala fölött, felejthetetlen emlékű nagyapám, Gundel Károly vendéglőjében, ebédszünetben, fél egykor.”

5. "Sohase nyertem, de amit magam megküzdöttem, meg is tartottam. Nem bántam meg semmit, igyekeztem szomorúságom fölött mindig egy darab kék eget tartani."

6. "Igazságomból nem engedtem soha. Káros szenvedélyem a dohányzás, meg az, hogy tehetségtelen, ezért rosszakaratú emberekkel összeférhetetlen vagyok."

7. "Az egyszerűség évtizedek alatt születik. Aki nem volt összetett, komplikált, alaktalan, sokszögű, sokízű, az nem lehet egyszerű, csak együgyű. Mert miből egyszerűsít?"

8. "A színész rendkívül összetett ember. Sokféle én-gén rejtőzik benne, és szangvinikusabban, nagyobb lázzal, nagyobb hőfokon ég és él, mint a többi ember, hiszen foglalkozása folyton égést, folyton gondolkozást, földúsított érzelmi világot kíván tőle. Következésképpen kevésbé fegyelmezhető, rendszerezhető, kevésbé kollektivizálható. Akkor értékes, ha minél egyedibb, minél több "én" van benne."

9. „Rendezőink többsége álújító. Nincsenek felvértezve a klasszikus színházi tudással: hagyományainkat, legjobb tanítómestereinket elhagyva, hit és megszállottság nélkül dolgoznak mint uralkodó hivatalnokok. Világnézetük toldott-foldott szitá- ra emlékeztet, amelyből kihullnak a gondolatok, eszmék, szenvedélyes érzelmek. Fogalomrendszerükben összekeveredik érzelem és érzelmesség, szerelem és szexus, divat és igazság, forma és tartalom, humor és ízléstelen viccelődés, konstruktív érzelem és szentimentális nyavalygás…”

10. "A szenvedés újraszüli a szép lehetetlent."

hirdetés