1. Az ember tragédiájában szereplő Éva megformálásában nagy szerepet játszott Madách felesége, Fráter Erzsébet, aki megcsalta őt börtönévei alatt. Házasságuk jól indult, azonban amikor Madách támogatta az 1848-as eseményeket, és börtönbe vetették, felesége fogadta régi udvarlóit. A szabadulás után elváltak, és a költő úgy érezte, csalódott a nőkben. Azt mondta, csak azért nem festette sötétebb színekkel Évát, mert a mű megírásakor eszébe jutott édesanyja.
2. A 15 felvonásos drámai költemény nagy terjedelme miatt meglehetősen nehezen kezelhető: ha minden mondatot megtartva, és a szerzői utasításokat követve próbálnánk színpadra állítani, öt-hat órásnál is hosszabb darabot kapnánk szünet nélkül.
3. Madách Imre a következő feljegyzést készítette a Tragédiához:
„Kezdtem 1859. febr. 17-én, végeztem 1860. márczius 26-án.”
4. Madách megküldte az egyetlen létező kéziratot Arany Jánosnak. Aranynak kezdetben nem tetszett a mű, különösen, hogy a Teremtőt Madách egy munkájára önelégültséggel tekintő mesteremberként mutatta be. Hónapokkal később mégis végigolvasta a darabot és rájött, hogy elhamarkodottan ítélt, amikor azt mondta, az csak utánzása a Faustnak. Az átolvasás során a koszorús költő bele is javított a kéziratba, mintegy 5718 alkalommal, de a javítások túlnyomó részében csak stilisztikai, helyesírási változásokat eszközölt a művön.
5. A Tragédia életében egyedül a kommunizmus korszaka jelentett apróbb törést. 1945 után, a diktatúra kiépülésével párhuzamosan valóságos „szellemi irtóhadjárat” indult ellene, főleg azért, mert a falanszter-színt a kommunista utópia kigúnyolásaként, magát a drámát pedig „reakciós”, „vallásos”, „haladásellenes” műként értelmezték és ítélték el.
6. Az ősbemutatón 1883. szeptember 21-én Jászai Mari játszotta el Évát, Ádámot Nagy Imre, Lucifert pedig Gyenes László alakította. A rendező Paulay Ede volt, aki Madách Aladártól, az író fiától kért engedélyt Az ember tragédiája átdolgozására. A drámai mű 4117 sorából 2560-at hagyott meg. Az előadás így is négy órás volt öt szünettel.
7. A darab premierje egyben a villanyvilágítás premierje is volt a Nemzeti Színházban.
8. New York, Chicago és Cleveland magyarjai Lugosi Béla főszereplésével láthatták egykor a darabot: ő játszotta Ádámot.
9. A tragédiából a számos angol fordításon kívül Madách
művét átültették finn, olasz, svéd, spanyol,katalán, francia, holland, orosz,
bolgár, cseh, szlovák, lengyel, román, eszperantó, jiddis, galego sőt nem
régiben arab nyelvre is.
10. A századik évfordulón új, ünnepi premier volt a Nemzeti Színházban. Vámos László rendezte, Ádámot Bubik István, Évát Tóth Éva, Lucifert pedig Balkay Géza alakította. A díszbemutatót megelőző ünnepségen jelentették be: ezentúl, szeptember 21-e a Magyar Dráma Napja.
Coverfotó: Az ember tragédiája, 2002, Nemzeti Színház, Pap Vera, Alföldi Róbert, Szarvas József
hirdetés