1.      Magyarországon 1916. november 3-án mutatták be először. Ennél az operettnél vezették be azt az újítást, hogy a második és a harmadik felvonás megkezdése előtt fehér vásznat eresztettek a függöny elé, amire kivetítették azt a szöveget, amit a zenekar éppen játszott, így a közönség is énekelhette a dalokat.

2.      Az operett eredeti címe Éljen a szerelem volt. Az első előadások Csárdáskirályné címen futottak.

A magyarországi bemutató plakátja 1916.

3.      Külföldön ne keressük Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét, mivel ott Emmerich Kálmán néven jegyzik. Ennek története az, hogy a híres karmester Artur Nikisch barátként tekintett a fiatal komponistára, aki úgy vélte, hogy a nagy karmester jobban megérti utónevének németes formáját, ezért Emmerich Kálmánként mutatkozott be és ezzel megszületett az a név, amelyik később az egész világot bejárta.

Kálmán - Emmerich - Imre önéletrajzi könyve

4.      Amikor Honthy Hanna kiöregedett a primadonna szerepből, Békeffi István és Kellért Dezső átírta a szövegkönyvet. 1954-ben, az akkor már 61 éves művésznő számára főszereppé bővítették Cecília (az eredeti változatban Anhilte) szerepét, s így még 80 évesen is hatalmas sikerrel énekelte a szerepét.



5.      Miska főpincér alakja a régi szövegkönyvben mellékszereplőként futott, de Honthy Hannához hasonlóan, kifejezetten Feleki Kamill egyéniségére szabva írják át a figurát. Feleki Kamill egyébként Miska modelljét a Moulin Rouge egyik egykori pincéréről, egy bizonyos Béláról mintázta. Béla a mindentudó, dörzsölt főpincér, aki kettős mércével mér.

Feleki Kamill Miska szerepében

6.      Az előadáshoz köthető Honthy Hanna és Feleki Kamill legendásan rossz viszonya is. A tapsrend szerint a függöny előtt Feleki kézen fogja és előre kíséri Honthyt, majd együtt meghajolnak.. Ám egyik este - egy megfoghatatlan szeszélytől vezetve - Honthy úgy dönt, egyedül megy előre a szeretett közönség tapsait megköszönni, és Feleki odanyújtott kezére nagy erővel rávág a kezében szorongatott esernyő végével. Feleki türtőzteti magát az előadás végig, majd kijelenti, hogy ezennel az előadás-sorozatot részéről befejezettnek tekinti, a művésznővel többet egy színpadon nem óhajt fellépni.

Feleki Kamill, Honthy Hanna

7.      Az egyik legkülönlegesebb Csárdáskirálynő előadás a Krasznaja Recska-i magyar hadifogolyszínházban volt 1919-ben. A fogolyszínházak előadásaiban férfiak alakították a női szerepeket. Kottához, szövegkönyvhöz rendkívül kalandos úton-módon jutottak. Volt rá példa, hogy németből fordított orosz példányokat használtak, de arra is, hogy emlékezetből írták le a szöveget.

Krasznaja Recska hadifogolyszínház 1919 1. felvonás

8.      A Hajmási Péter, Hajmási Pál dal az eredeti változatban még nem volt hallható. 

9.      Az operettet többször írták át és más címmel is játszották. A Broadway-n 1917-ben mutatták be  The Riviera Girl címmel  és a történetet Budapestről és Bécsből Monte Carlóba helyezték. Az egyik főszereplő például egy újgazdag fiatal férfi lett, aki arról énekel, a jó sportkocsi, s a márkás pezsgő a legfontosabb az életben. Négy ével később, az 1921-es londoni premieren viszont meghagyták az eredeti történetet - ott a Habsburgok neve nem volt ismeretlen -, ám annyi változást eszközöltek, hogy a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak és The Gipsy Princess címmel is játszották a produkciót.



10.  Nem csak színházakban, hanem levelezőlapokon is találkozhatunk az operettel, hiszen a magyar és a nemzetközi posta is megemlékezett az operettről és szerzőjéről is.

 

hirdetés