1. " Alapvetően optimista vagyok. Nem érdemes pesszimistának lenni. Az folt az ember lelkén." 

2. " Nem szeretek nemet mondani, és ez valahol megbosszulja magát, mert ha jönnek a feladatok, sokszor akár erőn felül is elvállalom őket. Amíg bírom, addig ez így lesz."

3. " Amióta az eszemet tudom, színésznő akartam lenni. Szerepálmom nem volt, azt játszottam, amit rám osztottak, és engem ez tett boldoggá. A kitüntetéseknek nagyon örülök, olykor elgondolkozom rajta, hogy vajon megérdemlem-e őket, és azon is, hogy ennyien szeretnek."

4. " A színészet arra jó, hogy az ember a szerep örve alatt árulkodjon magáról, de ahhoz a közönségnek semmi köze. Amikor belebújok a szerepbe és belenézek a tükörbe, akkor nem én nézek vissza magamra, hanem más, mindig azt a tulajdonságot erősítem fel magamban, amit a szerep megkíván. Ott visszük a táblát magunk előtt, hogy kérem, ez nem én vagyok, pedig a szerep mindent elárul rólunk, hiszen az ember mégis minden egyes alkalommal saját magát viszi bele."

 5. " A színész élete nem szerepvágyakról szól. A szerepeket kapjuk, és kész, örülni kell neki, az tölti ki az életünket. Minden alakításra szívesen emlékszem, nem vagyok válogatós."

6. " Hál' istennek, jó rendezőkkel találkoztam, de lehet, hogy ehhez kell az én rendezőben való hitem is. Az a jó, aki hagyja, hogy a színész dolgozzon, miközben megmondja neki, mit erősítsen fel magából, mi kell neki - a rendezőnek - belőle az egészhez."

7. " Szorongás van bennem, és a tapsos siker önmagában nem elég, hanem a rendezők és a kollégák elismerése is kell. A kritikusoké jólesik, de nem tudok vele mit kezdeni, az inkább tájékoztatás a közönségnek.

8. " Amikor életemben először filmeztem, ott volt a nagy Gábor Miklós! Odamentem hozzá, hogy adjon valami jó tanácsot a filmezéssel kapcsolatban. "Lát egy széket, azonnal üljön le, mert leül rá más!" - mondta. Akkor még nem értettem. És tényleg, a forgatáson alig tudsz egy széket kapni. A forgatás folytonos várakozás."

9. " Soha nem volt számomra kis szerep, mindig úgy gondoltam, hogy én vagyok ott és kész."

10. " Azonnal érződik, hogy jön-e aznap az emberrel a közönség. Amikor nem, az nagyon nehéz, mert ilyen helyzetben könnyen abba a hibába lehet esni, hogy elkezdünk erőlködni, ami viszont csak még inkább eltartja az egésztől a közönséget. Fontos, hogy legyen bennünk egy könnyedebb lelki tartás, nem szabad erőltetni semmit, így végül többnyire átbillen a dolog. Nagyon érdekes, hogy sokszor elég csak három-négy ember, akik képesek magukkal vinni a közönség többi részét, akiknek köszönhetően eluralkodik egy hangulat. Talán pont ez a színház lényege, hogy minden este másik közönséggel találkozik az ember, és hogy miként sikerül hatni rájuk újra és újra."

Ide kattintva 10 érdekességet olvashatsz Molnár Piroskáról!

hirdetés