A Budapesti Operettszínház idei évadának első bemutatója Szirmai Albert- Bakonyi Károly- Gábor Antal operettje a Mágnás Miska. A 2002-ben Bajor Imrével és Oszvald Marikával a főszerepben bemutatott darabot most felújítva, új szereplőkkel - de ugyancsak Verebes István rendezésében – láthatja a közönség szeptember 18-tól. A régi-új előadásban a címszerepet Peller Károly, a másik főszerepet, Marcsát pedig Peller Anna alakítja.  

Új darab, de mégse. Új szerep, de mégse. A szerep ugyanaz, de mégse.

Peller Károly: Számomra ez egy bő tíz éves történet, 2002 – es bemutató óta benne vagyok a darabban. Először Mixiként, majd Pixiként, majd két időszakban is pótoltam Bajor Imrét Miska szerepében. Most egy év szünet után játszom újra, és nagyon más, az új szereplők miatt. Azt hittem, hogy majd csak bejövök a színpadra és egyszerűen felelevenítem a szöveget, de aztán rájöttem, hogy én eddig Bajor Imrét pótoltam Oszvald Marika mellett, és most meg kellett találnom a Peller Annához passzoló Peller Károly-féle Miskát.

Oly annyira, hogy a szövegkönyvet is átírták, rátok szabták. Ez számodra nehézséget jelent? Hiszen a fejedben van már egy megtanult szöveg. Mennyiben változott az új szövegkönyv, a régihez képest?

Peller Károly: Leginkább, ami változott, az az egymás alkati kifigurázása. Annára például nem tudom azt mondani, hogy pöttöm - a régi szöveg szerint -, hiszen magas. Ezek logikus változások, ez nem olyan nehéz. Van egy-két átírás, ami jobb lett, de valóban, elsőre a régi mondatok jönnek a számra. De erre való a próba időszak, hogy az új szöveg „beüljön”.

Károly már átélte, hogy milyen az, amikor át kell átvenni egy szerepet, bár akkor, az, Bajor Imre betegsége miatt még „csak” beugrás volt. Mennyire rak az rátok terhet, nehézséget – egyáltalán nehézség-e? -, hogy Bajor Imre és Oszvald Marika után játsszátok a főszerepeket?

Peller Anna: Ez összetett dolog. Az én szemszögemből, ahogy én élem meg a dolgokat, sokkal nehezebb. Megfelelés kényszeres ember vagyok, ezt Karcsi is tudja bizonyítani. Sokszor megnéztem az előadás dvd-jét, hogy a mozgásokat megtanuljam, de ezzel együtt nem csak a mozgásokat rögzíti az ember, hanem akarva, akaratlanul ráragadnak azok is, amiket hall. A hangsúlyok, hanglejtések, az Oszvald Marikás – egyébként zseniális – mozdulatok. Most azon dolgozom, hogy minél inkább magamévá tegyem a szerepet. Nagy segítség egy jó dolgot átvenni, ugyanakkor nagy feladat, hogy ne másoljam le önkéntelenül is azt, amit látok és hallok. Dolgozom rajta, és egyre jobban működik. Próbálom Peller Annából „megszülni” Marcsát.

Számos darabban játszottatok már együtt, mint a például a Csókos asszony, Viktória, és köztudottan remek páros vagytok, akik nagyon „érzik egymást” a színpadon.  Mennyire ad nektek szabadságot ez a szerep? Mennyire engedi majd meg, hogy egy-egy improvizáció is beleférjen?

Peller Károly: Szerintem engedi, elég sok páros jelenetünk van Annával. Nekem Miskaként is van egy olyan jelenetem, ami kifejezetten improvizációra épül: amikor Baracs megtanít úriasan viselkedni. A bonvivánoktól függően is más – más az a jelenet, a színpadon ők alakítanak át. Más lesz most Barkóczi Sanyival játszani, és más volt Vadász Zsoltival. Másokat mondanak, máshogy instruálnak. Már most a próbák folyamán is előfordult, hogy olyan jót improvizáltunk, hogy bekerült egy-egy mondat az előadásba.

Peller Anna: Ez abszolút működik. Sőt, kell is bele az improvizáció, ez egy ilyen műfaj.

Peller Károly: Az operettnél nagyon fontos a személyiség, mert ez egy személyiségközpontú műfaj. Önazonosnak kell lenni a színpadon, nem lehet nagyon mást játszani, itt önmagadnak kell lenni. Ha hazudsz, akkor lebuksz. Improvizáció lehet az is, ha egyik este lassabb, a másik este meg gyorsabb tempóban mondjuk az adott szöveget. De ha valaki véletlen elesik a színpadon, akkor arra is rögtön kell reagálni.

Peller Anna: Egyébként velünk mindig történik valami! Amikor mi Karesszal együtt játszunk, mindig váratlan helyzetek elé kerülünk, például leesik a szoknyám, és hasonlók. A Viktóriában nem volt két egyforma jelenet, mert mindig történt valami érdekes, vagy improvizáltunk valami kis huncutságot. De azért azt hangsúlyozom, hogy a jó ízlés határain beül!:)

A kislányod 2013-ban született, és azóta a Mágnás Miska a második bemutatód lesz a színházban, viszont az első  olyan évad, amikor teljesen visszaveszed a szerepeidet.

Peller Anna: Igen, idén tavasszal az Én és a kisöcsém című darab volt az első bemutatóm, de most kezdem visszavenni rendesen az összes feladatomat, és újakat próbálni. Igazán most indul az élet!

Miben változott meg Peller Anna a kislánya megszületése óta? Miben vagy más, mint három évvel ezelőtt?

Peller Anna: Nagyon sok mindenben! Amit én érzékelek, és ami a színpaddal összefügghet, az az, hogy sokkal mélyebben élek meg mindent. Eddig is aggódós voltam, az most ez átment tragikus formába… Ha szirénázó mentőt látok, hallok, azonnal hívom a családot, hogy nincsenek-e ott, és hogy nem velük történt-e valami.

Volt egy érdekes pillanat, amikor visszaálltam a Kaukázusi krétakör című darabba, amiben Gruse szerepét játszom. A bemutatónál még nem volt meg a kislányom, majd megszületett Anna Bella, és egészen más színeket fedeztem fel magamban – remélem a nézők is -, és egészen máshogy életem meg az egész előadást. Sokkal könnyebben tudtam sírni is. Annyira megérint már minden gyerekkel kapcsolatos téma, hogy már nem esett nehezemre elsírnom magam a színpadon. Úgy érzem, ez nagy előrelépés a színészi életemben. Az egész színészetemhez hozzáad, hogy van egy kislányom.

Milyen premierek várnak még rátok ebben az évadban?

Peller Károly: Ahogy bemutattuk a Mágnás Miksát, másnap „esem bele” A denevér próbáiba, ami szintén egy felújítás, a régi szerepemet, Orlovsky herceget játszom majd, és október elején lesz a bemutatója. Azt követi majd a Sybill, amit december elején mutatunk be. Idén szerepkört váltok, így ebben a darabban már nem Poire-t, a táncos-komikus szerepet játszom, hanem a Kormányzót. Nagyon várom ezt az előadást, mert annak idején ezzel a darabbal vizsgáztam itt az Operett Stúdióban. Reménykedtem benne, hogy idén már nem Poire-t fogom alakítani, hanem a Kormányzót, és szerencsére így is lett. Ennek a darabnak december elején lesz a bemutatója. Utána elkezdjük próbálni a müncheni gálát, és karácsonykor lépünk fel vele Németországban. Onnan utazunk tovább Miamiba Szendi Szilvivel, ahol három újévi koncerten veszünk részt.

Peller Anna: Nekem a Mágnás Miska után a Marie Antoinette-ben lesz szerepem, majd a Nők az idegösszeomlás szélén című darab főszerepe vár rám, aminek nagyon örülök. Meghallgattam a zenéjét, tetszik az egész darab, mint ahogy a film is nagyon tetszett. Remélem a musical is hasonló siker lesz.

Czank Szilvia