1.  Mi indított el a pályádon?

Ez lassú folyamat volt bennem. Vágytam rá, hogy azt a nagyon sok érzelmet, ami bennem van, valahogy kifejezhessem. Amíg nem éreztem, hogy méltó vagyok arra, hogy ezt csináljam, addig nem is mertem akarni. Az meg a világ rendje, hogy erre rávezetett szép lassan az élet. Néha még van olyan, hogy mint egy gyerek, rácsodálkozom, hogy micsoda csodálatos dolog a színház.

2.  Ki volt a legfontosabb személy a pályád során?

Mind Kaposvárhoz köthetőek. Balikó Tamás mindenféle szempontból a legfontosabb. Mohácsi János, Rusznyák Gábor, Csáki Judit is. Ők mind a tanáraim voltak és mai napig is fontos a velük való kapcsolatom.

3.  Mi jut eszedbe erről,  közönség, szakma, elismerés?

Szerencsés helyzetben vagyok, mert az elmúlt másfél-két évben rengeteg elismerést kaptam. Egyrészt a visszaigazolások azt mutatják, hogy a helyemen vagyok, másrészt, rettenetesen jól esik. A díjakkal kapcsolatban több olyan élményem is volt, hogy a bemutató környékén írtak egy kritikát, amelyben nem éppen pozitívan ítélték meg a teljesítményem. Utána pedig megtörténik az, hogy ugyanazért a szerepért díjat kapok, nem is egyet. Azt fogalmaztam meg magamban, hogy mi színészek vagyunk a bátrak, mi tesszük meg az első lépést. Ha én nem állnék ki a színpadra, vállalva azt, hogy a közönség, a szakma vagy a kritika, vagy bárki véleményt mondjon rólam, akkor nem történne semmi. Azzal, hogy kiállok vállalom, hogy vagy tetszik, vagy nem. A közönség viszont szent. Ő az idejét arra szánja, hogy engem nézzen. És az idő a legfontosabb, amink van!

4.  Mi az, ami teljesen ki tud kapcsolni?

Nehéz erre válaszolni, mert most olyan élethelyzetben vagyok, amikor semmi. Túl vagyok egy lelki traumán, egy gyászfolyamatban vagyok, a munka az, ami átsegít mindenen.

5.    Mi lenne az a foglalkozás vagy élethelyzet, amiben el tudnád magad képzelni a színházon kívül?

Valami kreatív vagy szabad dolog, ami lehet akár az, hogy egy biogazdálkodást vezetek valahol, vagy ahol a természettel szorosabb kapcsolatban vagyok.

6.   Milyen tulajdonságot változtatnál meg magadon?

Talán türelmesebb lennék. Lehet, hogy bizonyos helyzetekben türelmetlen vagyok, és hamar felkapom a vizet vagy ingerülten válaszolok, általában pont azokkal, akik a legtürelmesebbek velem.

7.   Kinek az életét élnéd egy napig?

Angelina Jolie-ét. Mert úgy gondolom, hogy ő otthon van az egész világon. Szimpatikus amikor dolgozik vagy amikor a családdal van. Nagyon rokonszenves és szeretem amit csinál.

8.  A szerencse vagy a tehetség a fontosabb a sikerhez vezető úton?

Sok év múlva okosabb választ tudnék adni erre. Most azt látom, hogy a szerencse is nagyon fontos ahhoz, hogy a meglévő tehetség érvényesülni tudjon.

9.  Mi az a kérdés, amit még nem kérdeztem meg?

Félig meddig falusi vagyok. Anyukám egy zalai kis faluban született, nagyon sokat jártunk oda. Minden évben voltunk disznóvágáson, szüreten és krumpli szedésen. Nagyon eredendő élmények ezek az életemben, és emiatt is nagyon vágyom egy természet közeli életre.

10.  Melyik előadásodat ajánlanád a Közönség.hu-nak?

A Hair-t. Azért, mert ezek a zenék nem tudnak kimenni a divatból. Puskás Peti és Kovács Marci által egy nagyon izgalmas hangszerelésben szólal meg az egész, jó hallgatni és rengeteg fiatal van a színpadon, akik jó energiákat árasztanak. Mohácsi Jánosék próbáltak a mai fiatalokhoz közel álló dolgokba belekapaszkodni és olyan vadi új sztorit kerekítettek ebből a musicalből, ami univerzális, és időtálló.