Sajnos ez az a darab ami nem igazán nyerte el a tetszésemet. A koreográfia tőkéletes,oltári nagy táncok vannak benne, de maga a rendezés számomra egy össze-visszaságot nyújtott. A színészek mindent elkövetnek, szívük-lelkük benne, de nem lett a kedvenc musicalem. Ez az én véleményem.

Tavaly júniusban láttam a darabot.A koreográfiák elképesztő látványoak le a kalappal az összes táncos előtt!! Egy csoda amit a színpadon csináltak.A színészek is elképesztő tehetségesek, Szabó Dávid orosz karaktere valami csúcs! Egy nagyon mai darab, fülbemászó dalokkal. Számomra hatalmas élmény volt a musical. Először azt hittem a címe alapján, hogy a csillogást mutatja be, de az 1.felvonás közebén rájöttem,hogy bizony pont a másik odalát mutatja be.Kemény munka, sok áldozat és harc ami emögött áll. Nagyon tanulságos darab, feg Carmen karaktere a legtanulságosabb.Én ezt a darabot is ajánlom mindenkinek, hogy nézze meg. Nekem nagyon tetszett és mindenképpen mégnézem még!!! :)

Nekem nagyon tetszett a darab, biztosan megnézem még. Szabó Dávid szerepe ngyon tetszett, Gubik Petra is hihetetlen jó volt benne. Koreográfia tényleg fantasztikus volt! Érdemes megnézni!

Az operettszínház idei nagy durranása a Fame - A hírnév ára bemutatása volt. A legtöbb ember által jól ismert musical története szerint egy csapat fiatal bekerül New York legnívósabb akadémiára, ahol tánc, ének és színészmesterség órákat vehetnek. Mindegyikük hatalmas ambíciókkal érkezik, ám hamar rá kell döbbenniük, hogy a sztárság nem csak a fényűzésből áll - kemény munka, sok áldozat és harc - ez az ára mindegyikük álmának. A közönség több, mint húsz év után láthatja újra a színpadon a darabot, melyet a rendező külön a színház fiatal tehetségeire átírva engedett útjára. Az idei évben nagy hangsúlyt kaptak ezek a fiatal színészek, az operettszínház új generációja, ez a darab pedig teljes mértékben róluk szól; az útkeresés, a siker felé vezető út a darabon belül és kívül is. A darabban (és gondolom, a valóságban is) szerelmek, barátságok szövődnek, meg kell tanulniuk együtt dolgozni, tehetségek kerülnek ki, tehetségek vesznek el ahogy az élet, a hírnév magával ragadja őket. A fiatalok közül a következőket tekinthetjük meg a darabban: Gubik Petra, Muri Enikő (Carmen), Veréb Tamás, Kocsis Dénes (Nick), Simon Panna, Jenes Kitti (Serena), Szabó Dávid, Gömöri András Máté (Jack), a későbbi generációkból pedig Kerényi Miklós Máté, Vanya Róbert (Jose), és Vágó Zsuzsi, Nagy Gréta (Mabel). A tanári kar az "öregekből" áll össze, akik mind a darabban, mind az életben igyekeznek a helyes irányba terelni a fiatalokat; Nádasi Veronika, Szulák Andrea (Miss Sherman), Auksz Éva, Vásári Mónika (Miss Bell), Vasvári Csaba, Németh Kristóf (Mr. Myers), valamint Csuha Lajos, Pálfalvy Attila (Mr. Sheinkopf). A díszletet Bátonyi Györgynek köszönhetjük - ez volt az első, amin megakadt a tekintetem. A metro, a bolt, a téglafal - igazi New York-i hangulatot teremtett, érdekes, vetítéses megoldásokkal "modernesítettek" még rajta. A jelmezekhez sok hozzáfűznivaló különösen nincs, abszolút autentikus ruhákban jelentek meg a színészek, úgy éreztem, mintha a 2009-es filmbe csöppentem volna, csak sokkal közelebb éreztem magam a dologhoz. A végén majdnem felpattantam én is a színpadra, hogy együtt táncoljak és énekeljek a színészekkel a fináléban.Saját tapasztalatból mondom, hogy hatalmas élmény, abszolút magával ragadó darab, az ember több helyen érzi úgy, hogy elsírja magát, vagy éppen megfullad a nevetéstől (ez főleg a színház különböző darabjainak említésénél történt (mint pl. Romeo és Júlia vagy Elfújta a szél). Utóbbi poénnál még húsz perccel később is súlyos röhögőgörcs fogott el, ha eszembe jutott. A színészek alakítása az első felvonásban úgy éreztem, a táncos részeknél elbírt volna még egy-két hét próbát, de a második felvonásban teljesen elfelejtették velem ezeket az apró hibákat. Gubik Petrát most láttam először színpadon, és nagyon pozitív élmény volt, csak úgy, mint Simon Panna, akit ugyan kisebb-nagyobb mellékszerepekben már láttam, és mindig pozitívan gondoltam rá, de most, hogy komolyabb szerepben is láthattam, teljesen meggyőzött. Felesleges külön-külön leírnom a fiatalok teljesítményt, nálam mindegyikük jó pontot kapott, mint néző abszolút tehetségesnek tartom mindegyiküket, és szívesen köszönném meg nekik szemtől szemben ezt a hatalmas élményt, amit az előadás alatt kaptam tőlük! Az idősebb generációt ezek után már nem is merem elkezdeni dicsérni; Nádasi Veronika szó szerint leénekelte a csillagokat is az égről, Csuha Lajos minden nézőt úgy nevettetett meg, mint senki más, Vásári Mónika Miss Bellje az eddigi legjobb volt, Németh Kristóf pedig nagyszerű tanár - lenne, ha nem vetne szemet a diákjaira :) Ugyan reménykedtem benne, hogy Mabel szerepében Vágó Zsuzsit láthatom, nem csalódtam Grétában sem. Ugyan a szólója csúszkált mint havas lejtőn a kisgyerek szánkója, de ezt a hibát leszámítva (mindenkinek lehetnek gyengébb napjai) kellemes meglepetés volt. Kerényi Miklós Mátéról csak annyit szeretnék még megemlíteni, hogy a tánckart is letáncolta, de mérföldekkel. Ilyen táncbeli adottságokkal megáldva én lennék a világ legboldogabb embere - de az is elég volt, hogy láthattam a színpadon. A Romeo-alakítása pedig még most, utólag rágondolva is mosolyt csal az arcomra. Ugyan tudom, hogy minden beszámolóm végén azt ajánlom, hogy aki teheti, nézze meg a darabot, de ezt most különösen a fiatalságnak ajánlom, azok közül is azoknak, akik amúgy nem olyan nagy színházlátogatók, mert ezt megéri megnézni, és garantálom, hogy vagy ezt szeretnék majd újranézni, hanem az operettszínház minden egyes előadására jegyet akarnak majd váltani!

Egyik kedvenc darabom! 2 alkalommal láttam,mindkétszer (szerencsére) Muri Enikővel. ☺ Szabó Dávid viszont fényévekkel jobb,mint Gömöri András Máté! Vágó Zsuzsi nagyon jó,ahogyan Kerényi is. Nádasi Veronika jó volt,de Szulák Andi olyat énekel,hogy azt nem tudja überelni. Aki még nem látta a darabot,ajánlom,hogy nézze meg!

Nagyon vártam már a bemutatót és nem is csalódtam. Szerintem jól sikerült előadás lett. Gubik Petra egyébként is a kedvencem így ő tovább növelte az élményt. Szivesen megnézném újra!

Bár elvarázsolt a hangulata, a táncok fantasztikusak voltak, mégsem lett a kedvencem. Pedig az egyik kedvenc dalom hosszú évek óta a "Hadd legyek művész" :) Nem rossz, de nagy érzelmi és tartalmi mélységeket nem kell keresni benne.

Zene és tánc tökéletes, jó a színpadkép, zseniálisak a táncosok, a szereplők! És visszaadja egy iskola hangulatát, különböző diáktípusokat a problémáikkal együtt!Hatalmas élmény volt.

Rendkívül látványos, fiatalos musical, nem csak fiataloknak. Nekem nagyon tetszett, jól felépített történet, poénokkal tűzdelt párbeszédek, ugyanakkor komoly mondanivaló, összehangolt koreográfiák és remek dalok tehetséges művészek előadásában. Az utolsó dal pedig különösen jól, látványosan megoldott, én mindenkinek ajánlom.

Ismeritek azt az érzést, mikor olyan közel vagytok a színpadhoz, hogy konkrétan szemtől szemben vagytok az épp térdelő szereplőktől? És azt, amikor legszívesebben felpattannátok, és a színpadra vetődve, valami földöntúli erőnek engedelmeskedve táncolni és énekelni akartok a szereplőkkel? Na, ez ilyen!

Az a darab, aminél talán nem akkora hiba, hogy a történet kicsit foghíjasabb, kidolgozatlanabb, jót tesz neki a kaleidoszkópszerű felvillantgatás, mert így is megismerjük a főbb szereplők fontosabb vonásait, motivációit, bele tudunk illeszkedni három órára egy művészeti iskola életébe. A látványvilág pedig pazar, elképesztő, hogy mikre nem képesek ezek a fiatalok, a humormorzsák is jókor, jó helyen vannak elrejtve. Szóval érdekes, tetszetős darab, amitől nem kell nagy filozófiai mélységeket várni, csak szórakozni.

Beszéljünk egy kis kicsit... Az álmokról. Gyerekként, amikor még meséken és rajfilmek körében tölti az idejét az ember, olyan vágyai lesznek, hogy: "Szuperhős akarok lenni; Rocksztár akarok lenni; Alien akarok lenni!" Később már ezek az álmok, akár mi is az érettebb gondolkodással, elkezdenek tágabb értelmekben is gondolkodni. Elemeznek, és így többre jutunk, mint arra, hogy paplannal a nyakunkra kötve akarunk repülni, latexben, a levegőben. Ilyenkor már merünk konkrétan is felelni, hogy mit akarunk csinálni. "Orvos szeretnék lenni, mert...; Ügyvéd akarok lenni, mert... Táncos akarok lenni, mert..." Itt már a MERT az, amivel kiegészül az egész. És pont ezáltal fejezzük ki, hogy miért akarjuk ezt. Viszont, ahogy az evolúció, úgy az agyunk sem áll le ennél a pontnál. Ismét tudás birtokába kerül, és már mer jövőre vonatkozó elképzeléseket tenni, amiben főleg az általunk kedvelt munka áll a legközelebb. És itt jön el az pillanat, hogy ennek a célnak az érdekében tenni is akarunk. Az emberek 50%, még az iskola befejeztével sem tudja előre eldönteni, hogy mit akar csinálni, ha vége lesz annak az időszaknak, és belép egy másikba. A másik 50% viszont tudja, és tisztában van azzal, mit akar csinálni, és lelkileg is készülnek arra... Hogy ezért tegyenek is. És itt jönnie is kell egy konkrét példának, és tekintve, hogy az ajánlót én írom, ezért... Leírom a célomat: "A célom az... Hogy színész/rendező!" 16 éves lehettem, amikor eldöntöttem magamban, hogy szeretem a színházat; és tenni is akarok érte. És harcolok ezért a célért. :) Mostani darabunk középpontjában pontosan a színészet (részben) áll a középpontba. Azért is részben, mert ami igazán különlegessé teszi magát a témát, az a... Hírességé válás. A darabról: A történet, egy Színművészeti akadémián játszódik, ahol sok fiatal tehetség neki vág, hogy elkezdje, jelenlegi tehetségük fejlesztését. Viszont szembe kell nézniük azzal, hogy ez nem olyan egyszerű mint, ahogyan azt gondolták. Szembe kell nézniük a ténnyel, hogy felelősek, a saját életükért. És csak rajtuk múlik, hogy felkerülnek a Hírességek Dicső-csarnokába, vagy pedig lehúzza őket az örök sötétség. És arra is rá kell döbbenniük, hogy nem elég, ha van tehetségük valamiben... Azt is tudniuk kell, hogy a tehetség mögött... Mi rejlik igazán. Ahogyan a darabban a tanárok, és ahogyan nekünk is a színész képzéseken a tanárok elmondták... A színészet nem csupán játékból, hanem komoly munkából és erő bedobásról is szól. Itt nem elég ha felmondasz egy verset. Az is lényeg... Hogy hogyan mondod, és ki mondja el azt a verset. Máskülönben... Semmi értelme nem lenne. És ahogyan a darabban is, ugyan úgy van esély arra, hogy találkozni fogunk olyan figurákkal, akikkel a darab során ismerkedhetünk meg. - Carmen: Aki annyira biztos, a sikerében, hogy az igazi sikerhez vezető utat észre sem veszi, és egyenesen beleveti magát, az örök mélységbe. - Nick: Akit bár ismerhetünk egy szappanoperából, mégis azért tanul, hogy több legyen, mint aminek látták őt a TV-ben. - Serena: A lelkes színház rajongó, aki szeretné ezt csinálni, és van is hozzá tehetsége. - Jack: Carmenhez hasonlóan, ő is egy fajta nehéz esett, akinek van tehetsége (a táncban NAGYON is!); viszont ő ingázik a két út között, aminek a végén a rossz úton ragad le, és ő is Carmennel hasonlóan mélybe zuhan. -José: A vagány nőcsábász, akinek szintén van tehetsége. És nem csak a nők befogásában. :D -Mabel: Szintén küzd az álmaiért, viszont... Ott van az örök súlyprobléma, ami megnehezíti a dolgát, szegénynek, de még így is képes kihozni magából a legjobbat. -Schlomo: Akinek a szülei is elismert művészek, azoknak a gyerekei is mutatni akarnak valamit magukból a világnak,hogy tudják, hogy ő más, mint a szülei. És diákok mellől nem hiányozhatnéka a tanárok sem. A tanároknak az egyik része egy kölcsönös bizalmat alakít ki, néhány diák iránt, akikben látja a tehetséget, és ezt hajlandó, ha kell erővel, de nem hagyja el vesztegetni. A másik része a tanároknak szigorúak, de igazságosak ia. Úgy véljük a részükről, hogy direkt azért nehezítik a dolgunkat, mert szemetek. De nem. (Vagy lehet, hogy egyeseknél így van, de ebbe most ne menjünk bele.) Szükséges ez a fajta tanár-diák viszony is. Hiszen ők azok, akik, ha látnak is valakiben tehetséget, mégis azt akarja elérni, hogy küzdjenek meg a céljukért, és ne várják el, hogy más segít nekik ezt elérni. De amikor a helyzet úgy hozza készek ők is segíteni. Vélemény: A darabot több okból kifolyólag is vártam. - A Témája miatt - És a megoszló kritikák miatt is Ami néhány emberben port kavart, az, a Miklós Tibor fordításába való belefirkantás. Számomra sajnos nem derült ki, hogy milyen részekbe írtak bele (bár volnának tippjeim, de nem kiabálok el semmit), mert az eredetit nem láttam. Ez volt az első FAME előadás, amit láttam. Ha láttam volna, talán nekem is szokatlan lett volna. A TÁNC- mindenek felett: Egyetértek azokkal, akik a táncot egekig dicsérték. Az a beleadás, az a sok munka, ami benne van, az valóban lenyűgözővé teszi a darabot. A zene... CSODÁS! A díszlet kellőképpen egyszerű, éppen annyira, amennyire szükséges is. A szereplőknél is megoszlik a közönség véleménye. Én nálam színészileg is mindenki a helyén volt. Jó szereposztás volt. De, hogy erről kicsit bővebben is beszéljek: A megoszlás abból is fakadhat, hogy egy adott színészt nem tudnánk elképzelni az adott szerepbe. Ez hagy maga után egy félszt az emberben. De nekem az a filozófiám: " ha egy adott színész, a szokásos szerepkörein kívül esik bele egy másfajta szerepbe, az nem feltétlenül jelent szentségtörést." Nem egyszer előfordult velem, hogy meglepődtem, hogy mit kapok azon az előadáson, és eddig meglepő fordulatokban volt részem. Innentől kezdve alakult ki bennem, ha van is bennem félsz, egy szerepkörön kívül való történésről, kíváncsian várom,h goy mi vár rám azon az előadáson. Értékelés: Én azt a darabot első sorban fiataloknak ajánlanám: Olyanoknak akiket tényleg érdekel, a színészet maga; És a fiatal musical kedvelőinek.

Azt gondolom érdemes megnézni, a címével ellentétben pont nem a fényt/csillogást mutatja, hanem azt az iszonyatos munkát amivel a fénybe lehet érni.

Fantasztikus előadás, rejtett mondanivalókkal és csodálatos színészekkel. A végén katarzisélmény

Maga az előadás a táncosok a produkciók valami eszméletlenek. Ízlések és pofonok. Mellettünk azt mondták nekik nem tetszik.. nekünk pedig nagyon is tetszett a darab!A New Yorki jelenet volt a kedvenc.

Egy újabb csoda, melyet minden fiatalnak a figyelmèbe ajánlok. Amelyre olyan is beülhet, aki nem szìnházbarát s megszereti a darabot, a szìnházat. (Baràtnőmön kipróbálva) Csodàs előadók, táncosok, tökèletes dìszlet s rendezès, mely által könnyen behatol az agyba egy kemèny igazsàg, ami a mai világ nagy problèmáját is bemutatja. Biztos megnèzem mèg!

Premieren voltam.Gubik Petra fantasztikus.

Premieren voltam.Gubik Petra fantasztikus.

Vegyes érzéseim vannak a darab kapcsán. Színvonalas, látványos, a történetnek mély mondanivalója van, de mégsem tetszett igazán.

Izgalmas,magával ragadó

Szép darab és a fiatal nemzedék nagyon jót alakit, de nem az a darab amit többször mégnézzek sajnos.