Nagyon érdekes darab...mindig, amikor már azt éreznéd, hogy elsírod magad, és nem bírod tovább, jön egy kis humor...bár néha még a humor is komor benne. Pokorny Lia, mint mindenben, ebben is tökéletes és hiteles!!!

Aki nem elég öreg, vannak illúzió az életről és arról - mikor mi a helyes és mit lépne. Aztán jön a valóság és az, hogy kiderül: semmit sem tud magáról. A valóságot vágyakkal, álmokkal szépítjük, az életben maradáshoz ez nélkülözhetetlen. És semmi,de semmi nem fekete és fehér. Ez a darab ezt mutatja meg, osztályon felüli alakításokkal. Ha fáj is, látni kell. Ezért, ilyenért érdemes színházat csinálni.

Szeretném megnézni, sort is kerítek rá, mert az első változat amit láttam a kedvencem Piszkavas címen az Örkény színházban... akkor 10-es skála volt nálam... igyekszem bepótolni az elmaradást....

Az egyik legfelkavaróbb előadás! Azt hiszem tökéletes színészekre osztották a szerepeket. Számomra hihetetlen hogy egy anya-lánya páros ilyen kapcsolatban él együtt és mégis annyira valóságos az egész. Schmied Zoli monológja pedig elhiteti velem hogy vannak férfiak akik a leglehetetlenebb dologban is meglátják a jót; annyira drukkoltam, hogy összejöjjön nekik! Külön gratuláció a jelmezekért, a díszletért, a rendezésért..! Ezt még sokáig kell feldolgoznom pedig háromszor is láttam már. Persze mindig libabőrrel végződött.