Mi a közös a következő előadásokban: Jövőre, Veled, Itt!, Abigél, Tavaszébredés, Szép nyári nap, Szerdán tavasz lesz, Elfújta a szél, Ördögölő Józsiás, FAME, Virágot Algernonnak, Lady Budapest?
A rendező, Somogyi Szilárd.
Hat
év színészkedés után kerültél az Operettszínházba. Mi volt az oka annak, hogy a
rendezésre váltottál?
Rendező asszisztensnek jelentkeztem, mert úgy éreztem
váltani kell. 2004-ben már túl voltam az első rendezésemen, a Valahol Európában
című musicalt állítottam színpadra, amit látott Szinetár Miklós tanár úr és az
ő kedves szavai is hozzájárultak ahhoz, hogy Kerényi Miklós Gábor igazgató
lehetőséget adott a Jövőre, Veled, Itt! előadás megrendezésére. Akkor még nem
volt diplomám, azt csak 2012-ben szereztem meg Marosvásárhelyen Babarczy László
tanítványaként.
Az
Operettben végig fogták a kezedet?
Igen, tulajdonképpen három nagy mesterem volt. Szentesen
Bácskai Miska bácsi, az Operettben a Kerényi Miklós Gábor és Marosvásárhelyen Babarczy
tanár úr.
Egy
fiatal rendezőben, aki tele van tervekkel és ötletekkel, nem merült fel, hogy
egy ilyen nagy színháznál, mint az Operett, majd nem hagyják kibontakozni az
elképzelései szerint?
Azt gondolom, hogy itt kialakult már az a trend, amihez
szívesen igazodom, és az elvárt igényekhez mérten megtaláltam a művészi
szabadságomat.
Somogyi Szilárd a Nádasdy Kálmán-díj átvételekor
Mik
ezek a trendek és igények?
A színházkészítés szokásos alapelvei, például: meddig
tartson egy előadás, mi az a díszlet, amit elbír az előadás, akár költségben,
akár súlyban, hogy ne 3 napig tartson egy díszlet beépítése. Ezeken kívül
nagyon fontos, hogy olyan előadásokat csináljunk, ami a kertésztől kezdve a
főorvosig mindenkihez szól. Sokan mondják, hogy a zenés színház csak szórakoztatás.
Én ebben nem hiszek. Katartikus zenés előadásokat is lehet rendezni. Az operettnek
is lehet mondanivalója, csak meg kell találni, hogy mit szeretnénk közölni
vele. Ha előveszünk egy operettet megkerülhetetlen, hogy valamilyen formában
ne reflektáljon a mára. Ez nem azt jelenti, hogy leromboljuk a hagyományait, hanem
azt, hogy hús-vér emberként játsszuk.
Az
operett játszás megújulása tetten érhető a Nagymező utcában az előadások
kivitelezésében és gondolatiságában egyaránt. Zeneileg is meg kellene újulnia a
műfajnak?
Az operetteket, amiket játszunk, fantasztikus szerzők
írták. Nem hiszem, hogy zeneileg hozzá szabadna nyúlni. Inkább időnként kicsit
le lehet porolni. Hinni kell abban, hogy a zeneszerző azért találta ki azt a
dallamívet, vagy azt a zenekari felrakást, mert azok fejezik ki legjobban azt
az érzelmet, amiről az adott jelenet szólni akar. Ha a rendező folyamatosan a
zene mellé rendez és nem a zenét próbálja megfejteni, akkor ez megbosszulja
magát, szétesik a darab, szétesik a zene.
Nagyon
megtisztelő lehetett, hogy Szabó Magda neked adta személyesen az Abigél zenés
jogait.
Először csak az Álarcosbál regényéből készíthettem
előadást a Petőfi Musical Stúdióban. Aztán annak a premierjén azt mondta Szabó
Magda, hogy kiálltam a próbát és megérdemlem most már az Abigélt is.
Somogyi Szilárd rendező és Udvaros Dorottya, Horn Mici alakítója
Forrás: Budapesti Operettszínház / Éder Vera
Nyilvánvaló
volt, hogy ez majd az Operettszínház színpadán landol?
Nem. 2005-től 2006-ig pihent a téma. Persze folytak
egyeztetések az írónővel, hogy mit szeretne, de érdemben nem haladtam. Azt gondoltam, ez így nem jó, mert így nem
lesz belőle semmi. Ekkor jött el az a pillanat, amikor megkérdeztem a
vezetőséget, hogy szeretnének-e Abigél bemutatót. Mindenki szívesebben
dolgozik, ha tudja, hogy biztosan bemutatják azt, amin dolgozik. 2008 májusában
tartottuk a premiert.
Amikor
először olvasod a szövegkönyvet, már látod magad előtt, hogy majd hogyan fog
kinézni a színpadon?
Azt szokták rám mondani, hogy „képrendező” vagyok.
Sokszor látok magam előtt képeket. A
Virágot Algernonnak esetében egy hintát láttam, és egyből tudtam, hogy ez
központi helyen lesz az előadásban. Minden eköré épült.
Nem
zavar, hogy a zenés rendező skatulyába kerültél?
Nem, mert erre készültem. De kacérkodom a gondolattal,
hogy prózát rendezzek. A rendezéseimben így is sok prózai rész van, gondoljunk
csak a Jövőre veled itt, a Tavaszébredés vagy a Virágot Algernonnak előadásokra.
Somogyi Szilárd és Kocsák Tibor a Lady Budapest előadás olvasópróbáján
Forrás: Budapesti Operettszínház
A
Szegedi Szabadtérin bemutatott Ének az esőben musicalnek Harangozó Gyula
mellett vagy a társrendezője. Ezt hogy
képzeljük el? Le voltak osztva a feladatok, vagy mindenen közösen dolgoztatok?
Harangozó Gyula
nagyon szerette volna színpadra álmodni ezt a musicalt, de a játszási jogot
úgy kapta csak meg az előadás, ha nem csak pár alkalommal kerül műsorra. Ezért
lett partner ebben a produkcióban a Budapesti Operettszínház, aki felvette repertoárjába.
Gyula - aki a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója- ismerte a szegedi
színpad minden centijét, én pedig az Operettszínház adottságait. A vezetőség
úgy döntött, egyesítsük erőinket. Egy óriás színpadra kellett feltenni az
előadást Szegeden, de úgy, hogy az a mi színpadunkon is játszható legyen. Gyulát nem akartam befolyásolni abban, hogy
merre menjünk, hiszen ez az ő álma volt. Nekem az volt a dolgom, hogy amit ő
elmond, annak én itt az Operett színpadán formát tudjak adni.
Mennyire
van tele a naptárad?
Tele van, de azért még férne bele. A jövő évadban a
Luxemburg grófját rendezem az Operettszínházban, utána pedig áprilisban lesz bemutatóm
a Dunaújvárosi Bartók Színházban. Tárgyalásban vagyok még egy másik budapesti
színházzal egy előadás kapcsán és valószínűleg év végén még egy rendezésem is lesz
az Operettben.
Ha
már a bemutatóknál tartunk, van valami rituáléd premier előtt?
A főpróbahéten nem szoktam borotválkozni, és csak a
premierre vágom le a szakállamat.
hirdetés